Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)

A Tihanyi-félsziget barlangjai

HALÁSZ /1959, 1967/ ír róla először. Helyét az Aranyháztél 200 m-re, 135° irányban adja meg - a fenyves szélétől pedig 300 m-re, de ez utóbbi a vegetáció azóta eltelt változása miatt nem meghatározó. Leírása szerint az üreg a kúp nyugati oldalában volt, szája dél felé nézett és mintegy 50 cm széles nyílással 1 m körüli mélységben tartott befelé. Szójáról fényképet is készített. 1983-ban ESZTERHÁS /1983/ azonosította a Halász Árpád által leírt üreget-, annak helyét a szétrombolt forráskúpban és arra a meggyőződésre jutott, hogy a korábban szerény méretűnek leírt üreg egy -nagyobb barlangnak a része volt, csak amíg a kúp ép volt, ez nem volt hozzáférhető. A forráskúpból jelenleg csak néhány nagyobb, 2-2,5 m-es gejzirittömb maradt meg, ezekben viszont a hidrotermális oldásos fülkék jól látszanak. Az egész környéket benőtte a bozót. Jelentéktelenné vált barlangrom. Irodalma: 36. 37. 39. 41. 24. Kerék-hegyi-lyuk /egyéb elnevezései az Adattárban/ A Kerék-hegy és a Cser-hegy név nem egyértelmű használata ez esetben is keveredést okozhat, vö. Adattár! Ez a barlangrom is a Kerék-hegy északi előterében található, a Kerék-hegyi-gejzirüregtől 5-8 m-rel északra. Azon az úton érhetjük el, -mint azt már az említett barlangnál leírtam. Feltárható barlangromnak írja már le 1967-ben HALÁSZ /1967/ is. A megbontott forráskúp keleti felében észlelte az üreg nyomait, ennek előterében nagy kövek között mély nyílásokat ír le. ESZTERHÁS 1983-ban regisztrálta e barlangtomot. A rombarlang Halász Árpád által leírt morfológiai képe ma is hasonló, csak a köveken kívül még vashulladék is bőven akad a rések között. A megbontott forráskúpnak az a része, hol a rések a barlangot sejtetik, forrásmészkőből állnak. Nem is annyira az oldásformák jellemzik, hanem inkább a kirnállás.. A résekben huzat észlelhető. Feltárása nem látszik nehéznek és eredménnyel kecsegtet. Mostani állapotában jelentéktelen rombarlang, de feltárása esetleg jelentőssé teheti. Irodalma: 36. 37. 41. 25. Cser-hegyi-barlang /szinonimái az Adattárban/ Azonosítani, pontos helyét megtalálni nem sikerült, csak valószínűsíthető, hogy a Cser-hegy csúcsától 120-150 m-rel nyugatra lévő nagyobb méretű forróskúp közelében /esetleg a 3zarkádi Hosszú-mező északi, Cser-hegy felé eső részén/ van. így.a továbbiakban csak irodalmi adatokra támaszkodva kísérelem meg bemutatni. Felfedezésének idejére csak Bertalan Károlynak egy szerkesztői megjegyzése utal, mely szerint "A C3er-hegyen /1921-ben/ felfedezett, azóta ismeretlen barlang" - írja Török János cikkének címe után /Bertalan-Schonviszky /1968/: Bibliographia Spelaeologica Hungarica - Karszt és Barlangkutatás V". évf. p. 157./ Egyébként a barlang első irodalmi említése az előbb szóbaho-