Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)
A Tihanyi-félsziget barlangjai
zott TÖRÖK /1937/- féle cikkben található. Később MARGITT AY /1942, 1943/, BERTALAN /1950, 1972/, majd ESZTERHÁS /1983/ ír még a barlangról, de egyikőjük sem látta azt. Az OKTII katalógusába /OKTII 1975-83/ is ez írások adatai kerültek be. E szerzők írásainak tartalmából, azok összehasonlításából az derül ki, hogy Török Jánosnak, Margittay Rikárdnak és Bertalan Károlynak informátorai nem teljesen azono3 személyek voltak, A barlang helyét az Aranyháztól 700-800 m-re teszik /MA RGI TT AY 1942, 1943, OKTII 1975-83/ a félsziget déli részére az un. Cser-hegyre /MARGITTAY 1943/. Szántás közben fedezte fel saját szántóföldjén Horváth Ferenc tihanyi gazda, melybe az apátsági uradalom intézőjének fia, a fiatal hadnagy ereszkedettle kötélen, de nem ért talajt, - illetve BERTALAN /1958/ írása szerint: kb. 15 m mélyre lehetett benne lemenni. TÖRÖK /1937/ informátorai kilométernyi visszhangról beszélnek és így a barlangot az Aranyház betömött sziklaüregével hozzák kapcsolatba, melyet a hadnagyon kívül többen is megtekintettek. Mindhárom szerző elmondja, hogy a barlangot gerendákkal és ráhordott földdel fedték be. Ha a befedés módja tényleg ilyen, akkor a gerendák korhadása következtében /az eltelt 60 év után/ előbb-utóbb ismét meg kell nyílnia a barlangnak. Irodalma: 7. 8. 36. 37. 61. 62. 63. 67. 81. 26. Cser-hegyi-rombarlang A Cser-hegy csúcsától 100-120 m-rel délre, az erdőben /annak déli szélétől kb. 20 m-rel beljebb/ található, nagyjából 200 m tengerszint feletti magasságban. A zöld jelzésű turistaösvényen közelíthetjük meg, melyről az erdő szélénél nyugat felé térünk el és kb. 50 m után egy rég megbontott, romos forráskúpot találunk a fák között, mely a rombarlangot rejti. A barlangromról csak ESZTERHÁS /1983/ tesz említést. A forráskúp megmaradt kövei észak felől vannak, előterükben mélyedés, tövükben több 30°-osan lefelé irányuló mély rés van. E rések valószínűleg u már lefejtett barlang kürtőmaradványai. A barlangromot fehér, meszes hidrokvarcit alkotja. Feltárása nom valószínű, hogy sikert hozna. Irodalma: 37. III. Szarkád! csoport Magába foglalja a félsziget déli részéből a Szarkádi-tetőt, a Szarkádi-tctő és a Cser-hegy közötti medencét, az un. Hosszú-mezőt. E területen 21 forráskúpot, és ezekben 4 barlangot, valamint 6 rombarlangot sikerült számbavenni. Mind a 10 szpeleológiai objektum hidrotermális oldódással keletkezett gojziritben. 27. Szarkád-totői-barlang /egyéb elnevezése az Adattárban/ A Szarkádi-tető csúcsától /ahol a kiépített pihenő van/ kb. 50 m-rel keletre találjuk, nagyjából 103 m tengerszint feletti" magasságban. A Tihanyirévtől sárga jelzésű turistaösvényen jutunk el hozzá. Az ösvény közvetlenül a bejárat előtt halad el. Forráskúpját erősen megcsonkították, felét lefej-
