Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)

A Tihanyi-félsziget barlangjai

16. Hárma3-hegyi-ge j ziriireg - rombarlang /egyéb elnevezései az Adattárban/ Az Aranyház és a Belső-tó közötti forráskup dél-délnyugati aljában található. Megközelíthető, mint az előbb leírt Betömött-barlang. Tengerszint feletti magassága kb. 164 m. Elsőként HALÁSZ /1959/ említi, írja le, majd ezt az információt használja fel BERTALAN /197?/, BUCKO /1970/ós az OKTII barlangkatalógusa /OKTII 197583/. Halász Árpád, leírása 3zerint egy felül nyitott, 7 m mély, 10 m felső átmérőjű, lefelé szűkölő forráskürtő. Fel3Ő délkeleti 1,5 m-es része meszes gejziritbreccsa, vele szemközt limonites hidrokvarci!, majd lefelé mindenütt tömeges gejzirit /meszes hidrokvarcit/. Falában 40-50 cm átmérőjű 1-2 m mélységű oldalágak, melyeket parazita forráskürtőnek tart. Alját kőtörmelék alkotta. 1983-ban ESZTERHÁS /1983/ azonosította a 20 év alatt erősen megváltozott üreget. , ... A halász Árpád által leírt forráskürtő keleti, déli és nyugati peremét bedöntötték a kürtőnyilásba, az így lealacsonyodott perem és feltöltött kürtő szintkülönbsége alig 0,5 m lett. Csupán az északi, a forráskuphoz simuló kürtőperem maradt meg, ez jelenleg 2 m magasságot mutat a törmelék!eltőltődés felszínétől. E megmaradt kürtőperemben csak egyetlen oldalnyílás látszik. Ez kb. 20 cm átmérőjű lyuk, mely 30°-osan lejt, 2 m hosszú és felénél kiöbiösödik, majd kettéágazik. A megmaradt északi kürtőfalon még látszanak a hidrotermális oldás nyomai, valamint az OKTII katalógusában is említett /OKTII 1975-83/ borsókövek. Az összedöntött /tájvédelmi körzetté való nyilvánítás után!/ barlangnak vajmi kevÓ3 a jelentősége, de még feltárható, ha két méterrel alacsonyabb is lc3z pereme. Irodalma: 0. 11. 36. 37- 39. 41. 67. 17. Hármas-hegyi-eresz Az Aranyházzal délkeletről szomszédos forrÓ3kupban találjuk. Megközelíthető a Bel3Ő-tó déli partjától. Előbb délre induljunk a Szarkád felé vezető szekérúton, ha túljutottunk az Aranyház ós tőle nyugatra lévő forráskup alkotta "hágón", akkor térjünk balra /kelet felé/, az Aranyház déli tövében haladó ösvényre. /Ezt az ösvényt persze az Aranyház kapujától délre lejőve is elérhetjük./. Balról ehagyja az Aranyház kúpját, nemsokára a másik, a keresett kup tövébe jutunk. /E kup csak kezdő tagja a forráskup —mezőnek, mely innen előbb keletre, majd északra fordul kifli alakban./. Egy nagyra épített frontu pince mellett kapaszkodjunk fel a kúpra délkeleti irányba. A fiatal sarjerdőben előbb a Ilármas-hegyi-rombarlang gödreit kerülgetjük, majd a Hármas-hegyi-ereszhez érünk, nagyjából 182 m tengerszint feletti magasságban, közel a kup csúcsához. 1983-as barlangkataszterező útja során ESZTERHÁS /1983/ mérte fel. Az eresz voltaképp csak egy barlangtorzó. Egy régebbi kőbánya bontotta le befoglaló kőzetének java részét. Előterében gyűrű formájú perem, közepén 1 m-es bemélyedéssel jelzi az egykori barlang helyét, melynek C3ak szerény maradványa a jelenlegi eresz. Frontja 3 m széles, 1,4 m magas. Befelé 2 m-t tart, térfogata 5 m.