Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)

A Tihanyi-félsziget barlangjai

Palát üreges hidrokvarc.it alkotja, benne szép oldásos Us bök láthatók, alja köves törmelék. Klímája hasonlít a környezetében uralkodóra. Repedéseiben néhány ízeltlábú tartózkodik. Előterének feltárása valószínűleg a forráskürtőt tenné hozzáférhetővé. Ily torzó formájában jelentéktelen kis üreg, esőbeállónak sern alkalmas a sűrű sarj erdő által körülfogva. Irodalma: 36. 37. 18. Hármas-hegyi-rombarlang Ugyanabban a forráskupban található, mint a Hárma3-hegyi-eresz és hasonló módon is közelíthető meg. Tengerszint feletti magassága 180 m körül van. Régi kőbánya alaposan szétbontotta a barlangot. E tanulmány szerzője /ESZTERHÁS 1983/ írta le helyét először. Korábbi irodalmi említéséről, kutatottsógáról nem tudni. Alighanem nagyobb kiterjedésű /10-15 m/ barlang lehetett /vagy több kisebb barlang egy csoportban/,, mert egymástól•távol állnak a boltozódást mutató falmaradványok. E falmaradványok tövében néhol mély rések tapasztalhatók. A bánya bolygatta felszínen a kiemelkedő tömzsök között mélyebb .gödrök is láthatók. A falakon sok helyen látszik hidrotermális oldásnyom. A hajdani barlang részletesebb morfológiai képére nem enged következtetni a ma látható maradványhalmaz. Esetleges ásatása sem kecsegtet reménnyel. Szerény jelentőségű rombarlang. Irodalma: 37. 19 Hárma3-hegyi-átjáróbarlang /egyéb elnevezései az Adattárban/ Az Aranyház délkeleti szomszédságában lévő forráskup-mező északt részében, /az Aranyháztól 150 m-rel keletre/ található. Előbb a Hórmas-hegyi-ereszhez leírt módon közelíthetjük meg, majd innen folytassuk utunkat északkelet felé. Megkönnyiti a megtalálást a tőle 20 m-rel délnyugatra lévő, bánya által kipreparált, csak két sarkán támaszkodó, 2,5 m magas, többtonnás "gejzirit-ingókő". Tengerszint feletti magassága kb. 180 m. A kőfejtő munkások által bizonyára korábban is ismert és használt barlangot először HALÁSZ /1959, 1967/ említi. Leírja morfológiáját, geológiáját, vázlatrajzot és fényképet készít róla. Leltározó, kataszterező munkája során ESZTERHÁS /1983/ írja le főbb paramétereit. A barlang közelében még jónéhóny kisebb, barlanméretet meg nem haladó, hidrotermális oldódással keletkezett üreg található. HALÁSZ /1967/ ezek köz.ül is említ egyet. Mint átjáróbarlangnak, két bejárata van. Az egyik északkelet felé néz /1,4 m magas és 3,50 m széles/, a.másik délre /1,5 m magas és 4,30 m széles/. Az északkeleti bejárat 7 m széles, 2 m magas, 1 m beugrásu sziklaeresz alá nyilik, így ennek méretei is hozzátartoznak a barlanghoz. Mindkét bejárat mögött bemélyedés található a barlang alján, a középső zónában pedig egy inkassziós halom. E halom fölött a mennyezeten hidrotermálisán oldott 2,5 m magas kürtő. A barlang két bejárat közti hossza 6,5 m, átlagos szélessége