Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)

A Tihanyi-félsziget barlangjai

fiai jelentésében nevét és főbb méreteit. Rejtettségét nehezen észrevehető, szűk bejáratának, szerény méreteinek köszönheti. Bejárati aknája egy 45x25 cm-es nyílás. Ezen bújhatunk le a 150 cm-rel mélyebben lévő barlangi feküre. A barlang egy litoklázis oldásos kiöblösödése. Hossza 2 m, szélessége 1 m, legnagyobb magassága 120 cm, de a litoklázis mentén, járhatatlan szűkületként hossztengelyének mindkét irányában tovabb tart egeszén a külszinig. Térfogata kb 2 m. A barlang valószínűleg egy parazita forrásszáj működésénak a terméke. A kup felszínével nagyjából párhuzamos repedés mentén oldották ki a kémiailag agresszív vizek. Ez oldásnyomok láthatók meszes hidrokvarcitból levő falán. Alját köves törmelék tölti ki. Néhány ízeltlábú rejtőzik benne. Esetleges ásatása a szűk bejárata miatt nagyon nehézkes lenne. Helyi jelentőségű ki3 barlang. Irodalma: 36. "57. 13. Aranyház betömött sziklaürege /Vigyázat, névkeveredés és az irodalmi hivatkozások keveredésének veszélye óll fenn - erről bővebben az Adattárban./ Az Aranyház tetején lévő taraj északi végének nyugati oldalában, a taraj tövében található a kürtőmaradvánnyal és résekkel jelzett betömött barlang. Tengerszint feletti•magassága kb. 104 m. 1933-34 táján robbantísos kőfejtés közben találták meg. Legkorábbi említését HOFFER-tői /1934/ ismerem, de ő Margittay Rikárd pontosan nem jelzett /és általam föl nem lelt/ írására hivatkozik. Később MARGITTÁ

Y /1942/ A Balaton-felvidék barlangjai c. munkájában a következőket írja róla: "Tihanyban lévő egyik gejzirkup, az un.Aranyhoz köveinek építés céljára való /sajnálatos/ kifejtése alkalmával kb. 7-8 év előtt egy robbantás nyomán barlangra akadtak a munkások, mely e kis kihűlt vulkán belsejében meredeken lefelé terjedt, de előrészéből több oldalfolyosó is kiágazott ... elejét betömték..." TÖRÖK /1937/ szintén megemlékezik a megtalált, majd betömött sziklaüregről. Bár nem említi, de úgy érződik, ő is a Margittaytól származó információt használja föl. Nem valószínű, hogy Margittay járt volna a barlangban, ismerte volna annak pontos helyét. Inkább az látszik elképzelhetőnek, hogy az egykori kőfejtő munkásainak elbeszéléséből tudott a barlangról. Helyét E3ZTERHÁG /1983/ azonosította. Ma csak a régi robbantás által feltárt "félkürtő" és annak aljában a kőtörmelék közti járhatatlanul szűk, de hűs leheletü rések jelzik a barlangot. A 3ziklaüreget jelenleg csak rombarlangnak tekinthetjük, de űjrafeltárása esetén jelentősége minden bizonnyal megnőne. Irodalma: 36. 37. 45- 61. 62. 63. 81 14. Kőfej tő-gejzirürege /szinonimái az Adattárban/ /Vigyázat, névkeveredés ós az irodalmi hivatkozások keveredésének veszélye áll fenn - erről bővebben az Adattárban!/ Az Aranyháztól kb. 200 m-rel délnyugatra.lévő majdnem teljesen lefejtett kisebb forráskup maradványában található. /A Belső-tótól mintegy 500 m-rel