Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)
A Tihanyi-félsziget barlangjai
délre/. Elérhetjük a Belső-tó déli partjától u Szarkádra /délre/ vezető szekérúton, túlhaladva az Aranyház én a tőle nyugatra lévő forráskup alkotta "hágón", a Cser-hegy felé lévő medencében, az út bal oldalánál látunk egy kisebb facsoportot szántóföldekkel körülfogva - e facsoport rejti a forráskup és barlangjának maradványait. Tengerszint feletti magassága hozzávetőleg 160 rn. A barlangról, helyesebben annak romjóról PÁVAI /1931/ tesz először említést. 0 azt írja "... félig lebontott gejzirkup, ürege tölcsérszerű, benne 'oldási nyomik." /írásához fényképet is mellékelt a barlangromról./. BERTALAN /1950, 1972/ a lefejtés előrehaladottabb állapotáról számol be: "... részben lefejtették, roncsa még látható volt a harmincas években." HALÁSZ /I967/ vizsgálódásának ideje szerinti méretét is megadja: "kb. 1 m magas, 1 m mély, 5 m széles". Legutóbb pedig ESZTERHÁS /1983/ vette lajstromába. A barlangrom mai méretei egyeznek a Halász Árpád által közölt adatokkal, csupán annyit kell hozzátenni, hogy azóta a facsoporton túl a cserjék sűrű szövevénye tette még kevésbé hozzáférhetővé. A vegetáció kb 50 év óta növi be, mert a Pávai V. Perenc által közölt fényképen még növénymentes. A buriangmaradványban oldásnyomokat ugyan nem sikerült felismernem, de néhány mm-es, nagyjából gömbös formájú mészkonkréciék sokaságát igen. E mészkonkréciók nagyon hasonlítahak a hidegvizi borsókövekhez. Talon feltételezhetjük, hogy a barlang genezisének volt hidegvizi fázisa is? A kör alaprajzú barlangmaradvány kitöltésének feltárása talán újabb ismereteket is adna. Csekély jelentőségű barlangrom. Irodalma: 7. 8. 36. 37. 41. 71. 77. 15. Metömött-barlang /szinonimái az Adattárban/ /Vigyázat, névkeveredés és az irodalmi hivatkozások keveredésének veszélye áll fenn - erről bővebben az Adattárban!/ Az Aranyház és a Belső-tó közötti forráskup őszaki részén, annak lábánál van. A Belső-tó partjától 300 inról délre található. Megközelíthető az Aranyház felől, vagy a Belső-tót a Szarkáddal összekötő szekérútról. Tengerszint feletti magassága nagyjából 165 m. A barlangot 1928, vagy 19?9-ben találták meg kőfejtés közben, mint azt BERTALAN /1942/ írja Verő Józ3ef bíró és Kontos Gábor gazda elmundása alapján. Lejegyzett adatai szerint, állítólag 15 m mély is van és a Bclső-tó alá húzódik /?/. A feltárult barlangba leeresztették Pityinger intéző Gabi fiát, majd Szabó Kálmán is járt benne. Bertalan Károly még megemlíti Pékár Miklós kőfejtő nevét, aki bizonyára többet tudna róla. HOFFER /1934/ a következő képpen tesz említést róla: "A Hármas-hegyen lévő lyuk, melybe Pityin Gabit leeresztették 4-5 m-re, de nem talált talajt... odahengergetett sziklákkal eltömték." HALÁSZ /1959/ és ESZTERHÁS /1983/ említi még. A Betömött-barlang csak egy járhatatlan, szűk /45x15 cm/ résen ót van kapcsolatban a felszínnel. A rés kotortságáról és a csonthulladékról ítélve, alighanem rókák lakhelye. Feltárása a megismerés, a morfológia stb. tisztázása szempontjából lenne fonto3. A jelenleg csekély jelentőségű rombarlangnak tekinthető objektum feltárása mindenképp indokolt lenne. Irodalma: 6. 36. 37. 39. 45. 67.
