dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 16. - A zirci arborétum élővilága I. (Zirc, 1985)

G. FONYÓDY KATALIN – DR. GALAMBOS ISTVÁN: A zirci arborétum vadon élő lágyszárú flórája és termőhely jelző szerepe – Die wildwachsende Kralitartige Flora des Arboretums von Zirc und deren standortcharakterisierende Rolle

A BAKONY TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEI, 16 — 1985 A ZIRCI ARBORÉTUM ÉLŐVILÁGA, I. A ZIRCI ARBORÉTUM VADON ÉLŐ LÁGYSZÁRÚ FLÓRÁJA ÉS TERMŐHELY JELZŐ SZEREPE G. FONYÖDY KATALIN Zirc DR. GALAMBOS ISTVÁN Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc Abstract: The spontaneous herbaceous flora of the Zirc arboretum and the indicator role of the site — Revealed were by authors 162 wild herbaceous plant species from the area of the Zirc arboretum. Making use of the site indicating role of the plant species authors evaluated the ecological conditions of the arboretum. The obtained results were illustrated in column diagrams. It could be established that these are strongly correlated with the climatical and pedological data. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A zirci arborétumról szóló első híradás a Kertészeti Lapok hasábjain jelent meg (DENE, 1910) az akkori apátsági kertész tollából. TOMASOVSZKY (1923) a park dendroflóráját ismertette, megadva az összfajszámot, az egyes nemek nevét és a hozzájuk tartozó fajok számát. WAGNER (1932) az arborétumból írta le a Tilia zircensis-t. Későbbi hárs tanulmányaiban is több zirci adatot közölt, de ezek az arborétumon kívülről is származhattak, mivel a hárs Zircen elterjedt utcai sorfa volt (AMBRUS MIKLÖS ex verb.). AMBRUS (1964) az arborétum cecidiumaival foglalkozott s ennek során néhány lágyszárú növényfajt is említett az arborétum területéről. FÁBIÁN (1967) diplomamunkaként elkészítette a kert növénykataszterét és fejlesztési tervét. A park dendroflórájának első, nyomtatásban megjelent felsorolása Papp Józseftől származik. (BANKÓVICS—PAPP, 1975). Az arborétum vadon élő lágyszárú flórájával mind ez ideig nem foglalkoztak. KENYERES—TILDY (1960) utalnak arra, hogy a park természetes vegetációja alkalmas cönológiai megfigyelésekre, tekintettel az arborétum kialakításának körülményeire. Vizsgálataink ezt nem igazolták, de nem állja meg helyét az arborétum keletkezéséről alkotott jelenlegi álláspont sem. Utóbbival azonban egy másik közleményben foglalkozunk. TERMÉSZETI VISZONYOK Zirc város az Északi-Bakony részét képező Zirci-medence közepén foglal helyet. A medencéből észak felé nyíló Cuha-völgy a devecser—várpalotai főtörésvonalra merőleges melléktörésvonalak egyike. A medencét dél felől egy hegyvonulat határolja le a Veszprémi-fennsíktól, mely egyben vízválasztó is. Itt ered s folyik észak felé a parkot is átszelő Cuha-patak. A medence alapkőzete a Bakony nagy részéhez hasonlóan mészkő és dolomit. Ezt pleisztocén üledékek takarják, a vízfolyásokat keskeny sávban holocén képződmények kísérik. A medencefenék talajának kialakításában nagy szerepet játszik a Cuha-patak tevékenysége. A medence felszíne hullámos, 330—490 méter között váltakozik. Az arborétum tengerszint feletti magassága 390 méter, felszíne csaknem egyenletes, lejtése 5% alatt van. Éghajlati viszonyainak részletezése helyett megszerkesztettük Zirc Walter-féle klímadiagramját az 1901—1950-es adatok alapján (Magyarország éghajlati atlasza 1960—1967), melyről a legfontosabb adatok leolvashatók (1. ábra), összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy Zirc környéke atlanti szubmediterrán klímahatások alatt áll.