dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 16. - A zirci arborétum élővilága I. (Zirc, 1985)
DR. ILOSVAY GYÖRGY: A zirci arborétum Isopoda, Diplopoda és Chilopoda faunájáról – Über die Isopoda-, Diplopoda- und Chilopoda-Fauna des Zircer Arboretums
nyári és egy őszi maximumot különböztethetünk meg. A szárazság ritka, a hideg tél azonban sok kárt okozhat. Az arborétum átlagos középhőmérséklete 8,2 °C. Az arborétum területén a genetikai talajtípusok közül főleg a barna erdei talaj különböző válfajai találhatók meg. Feltételezhető, hogy az arborétum fennállása óta idegen eredetű földdel is javították a talaj termőképességét. A talaj kialakításában az idők folyamán a Cuha-pataknak is nagy szerepe lehetett (FÁBIÁN 1967). Növényföldrajzilag a Bakony hegység a Pannóniai flóratartomány Bakonyicum flóravidékéhez tartozik. Az Északi-Bakonyt (ahol az arborétum is található) a hegység egyéb tájaitól a magashegyvidéki és montán fajok megjelentése különíti el és jellemzi. Ezenkívül, főleg az alacsonyabb részeken egyes atlanti-szubmediterrán elemek is jelentkezhetnek. A szubatlanti klímahatás következtében a legjellemzőbb növénytársulás a gyertyánelegyes bükkös. Ez átmenetet képez a bükkösök és a tölgyesek között (FEKETE 1964). GYŰJTÉSI ÉS KIÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK Állattani irodalmunkban viszonylag nagyszámú, a tágabb értelemben vett Bakony hegység Isopoda, Diplopoda és Chilopoda faunájára vonatkozó közlést találunk (ILOSVAY 1978), azonban ezek között egyetlen, a zirci arborétumra vonatkozó adat sincs. Zircre vonatkozó közlésekkel is csak három esetben találkozhatunk. SZALAY (1944) 1941 október 16—22-e között Zirc környékén (Pintér-hegy, Bocskor-hegy) végzett gyűjtései eredményeképpen 11 Diplopoda és 12 Chilopoda fajt írt le. Szalay L. és Kovács I. 1947-es, Zirc, Pintér-hegyen végzett gyűjtései alapján LOKSA (1968) egy új alfajt ír le {Ceratosoma caroli hungaricum n. subsp.). Kuthy gyűjtése alapján LOKSA (1954) a Polydesmus complanatus zirci előfordulását közli. A terület faunaképének összeállításánál tehát csak az 1972 óta, a zirci múzeum munkatársai és külső kutatók által kisebb-nagyobb rendszerességgel végzett gyűjtések eredményeképpen a Bakonyi Természettudományi Múzeum gerinctelen gyűjteményébe került anyagra támaszkodhattam. A vizsgálati területen a következő kutatók végeztek gyűjtéseket: BARTA ZOLTÁN: 1980. V. 23-án 2 Isopoda példányt gyűjtött be madárodukból. LENDVAI MÁRIA: 1975. VII. 24-én az arborétum környékén és a Cuha-völgyben gyűjtött (2 pd. Isopoda, 1 pd. Diplopoda). KASPER ÁGOTA: 1977-ben Ilosvay Györggyel közösen talajcsapdákat üzemeltetett az arborétumban. 1980. V. 22-én és 23-án madárodúkból 30 pd. ászkarákot és 12 pd. ikerszelvényest gyűjtött be. TÓTH ATTILA: 1972. V. 25—VIII. 24. között talapcsapdázásokat végzett a területen. A csapdák ürítésére 7 alkalommal került sor. Munkájának köszönhető 4 Isopoda faj 509, valamint 4 Diplopoda faj 49 példányának begyűjtése. SEBŐK PÉTER: 1983. I. 6-án 20 talajkvadrátot vett az arborétum két különböző típusú állományából. Ilosvay Györggyel közösen egyedi gyűjtéseket végzett. Fenti gyűjtők adatai mellett dolgozatom elkészítésénél saját gyűjtőmunkám eredményeire támaszkodtam. 1977. február 22-e és november 25-e között az arborétum 23 különböző jellegű élőhelyén (réten, lomb- és tűlevelű avarban) Barber-féle etilénglikolos talaj csapdákat üzemeltettem. A csapdák ürítését a lehetőségekhez mérten tíz naponként (dekádokban) végeztem el. E vizsgálat eredményeiből levont ökológiai-zoocönológiai következtetéseimről a Magas-Bakony természettudományi kutatásának újabb eredményeivel foglalkozó ankéton számoltam be (ILOSVAY 1982). A fajok mozgáskörzetének megállapítása érdekében ugyancsak 1977-ben 10 db kerített (25 X 25 cm-es négyzet) csapdát is kihelyeztem a területre. Az 1977-es vizsgálatokon kívül 1980-ban és 1983-ban végeztem egyedi gyűjtéseket az arborétumban. AZ ELŐKERÜLT FAJOK JELLEMZÉSE A zirci arborétum területén, ill. közvetlen környékén 8 Isopoda, 7 Diplopoda fajt sikerült megtalálni.
