dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 16. - A zirci arborétum élővilága I. (Zirc, 1985)

DR. GALAMBOS ISTVÁN: Adatok a zirci arborétum kialakulásához és történetéhez – Angaben über die Entstehung und die Geschichte des Arboretums von Zirc

2. ábra: Az 176G-os kéziratos térkép részlete. A későbbi arborétum elhelyezkedése három égtáj felől vázlatosan jelölve. Fotó: Szertel Sándor Abb. 2: Teil der Karte mit Handschrift aus dem Jahre 1766. Die Lage des späteren Arboretums ist von drei Himmelsrichtungen aus skizzenhaft eingezeichnet. Foto: S. Szertel. ból a templomtól keletre körülkerítettek egy területet, ami legfeljebb a jelenlegi romkertig terjedt, s csupán területileg szomszédos a későbbi arborétummal. Zirc legkorábbi, 1766-ból származó térképén

18 jól megfigyelhető a templom mögötti fallal körülvett konventkert (1—2. ábra). LOVSZKOVSZKY BÁLINT ezt a kertet tervezte, ahol minden egyes szerzetesnek külön parcella állt rendelkezésére. Fenti térkép szolgáltatta az első bizonyítékot arra, hogy az arborétum őse nem érintetlen erdő, hanem telepített faállomány volt. A Cuha-patak felduzzasztásával kialakított Hámor halastó (északi végén eredetileg vashámor működött) a mai tónál jóval nagyobb volt, egészen a faluvégig nyúlt el. A halastótól keletre — a mai arborétum helyén — szántóföldek terültek el. HORVÁT KONSTANTIN szerint

19 1753ban a monostor közelében két nagy irtást végeztek. Feltehetően ennek során irtották le a későbbi angolkert eredeti erdőtakaróját. A parkismertetőkben említett idős kocsányos tölgy a patakvölgy nedves, nem szántható mélyedésében állva maradhatott fenn. A térképen jól megfigyelhető, hogy csupán a településtől nyugatra voltak jelentékeny erdők. Déli s a bennünket közelebbről érintő keleti irányban mindenütt szántóföldek láthatók. A térképen ábrázoltak helyességét támasztotta alá HASCHKE KONSTANTIN apát 1770 körűire datált utasítása, melyben a következőket írja:

20 ,.Circa officinám tegularem penes Hammer piscinam potest novus plantari hortus arborum, cum aliunde ex horto conventuali juvenes arbores excipi et transplantarii debeant." HASCHKE KONSTANTIN heinrichaui apátként többször járt Zircen. Bizonyos, hogy ezt a rendeletét 1769-ben tett harmadik látogatása után adta ki. A területre vonatkozó időrendben következő térkép az első bécsi katonai felmérés keretében készült.

21 Ezen az apáti utasításra telepített erdőfolt már mint vadaskert (Tiergarten) szerepelt. Zirc község 1805-ből származó térképlapján

22 (3. ábra) jól megfigyelhető, hogy a vadaskert a tó északi partvonalától délre és keletre terült el. s a mai arborétum északi részén ebben az időben még belterjes művelést folytattak. Több kisebb tó és rétfolt is látható a térképen.