Dr. Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 14. - A Csesznek környéki barlangok genetikájának vizsgálata (Zirc, 1981)

Következtetések

A C—5 jelzésű barlang belső vége omlásokkal kettéválasztott. Számos szabálytalan és retek alakú függő cseppköve látható, de ezenkívül találhatók cseppkődrapériák is, valamint egy kisebb cseppköves medence is. A harmadrendű törési rendszer mentén, dólésirányban kioldódott üreget a lineáris erózió (a barlang függő helyzetű) tárta fel. A C—7 jelzésű barlang (BERTALAN K.-nál Cuha-völgyi kőfülke) patakos erózióval keletkezett kőfülke, vékonyan rétegzett dachsteini mészkőben (BERTALAN K. 1955). A vékony rétegzésű mészkő itt is vastagon rétegzett mészkőbe települt. A C—9 jelzésű barlang (Zsivány-barlang) egy kőfülkéből és egy, ebből a felszínre nyíló végén omladékos kürtőből áll. A kőfülkerészről nehéz eldönteni, hogy patakerózióval (RÉVÉSZ T. 1947), vagy oldással kialakult, majd lineáris erózióval felszínre nyílott üregről van-e szó? A kürtő oldásos eredete, valamint a felszínre nyílása, ha korlátozottan is, a lejtődenudáció jelentőségére utal pusztulásában. 3.6. A CSERESI-ZSOMBOLY A zsomboly magányos, felszínre nyíló, függőleges karsztos járat, melynek egy rövidebb, mesterségesen feltárt vízszintes folytatása is van. PÁSZTHORY V. (1963, 1965) barlangkutató csoportja a jelenkori üledékkel eltömődött járatot kibontva néhány méter haladást ért el. Oldással kialakult, vízszintes járata törés mentén (PÁSZTHORY V. 1965) képződhetett. BERTALAN K. (1954) szerint karsztos vízjárat beomlásával keletkezett Morfológiája alapján inkább a térszín lepusztulásával a felszínre nyílott üreg, mint olyan víznyelőjárat, mely a felszín pusztulása miatt tölcsérét vesztette. Víznyelő jellegét közvetlen környékének morfológiája sem támasztja alá. Fiatal felnyílását valószínűsíti jelenkori kitöltése is (PÁSZTHORY V. 1965). KÖVETKEZTETÉSEK a) A területen a karsztos és nem karsztos fejlődés bonyolult kölcsönhatásban áll egymással. Az eróziós völgyek elszivárgó vizükkel fokozzák a terület karsztos fejlődését. A karsztos eredetű üregek felnyílása és teljes pusztulása viszont elősegíti a völgyek mélyülését. Az eróziós völgyek a fentieknek megfelelően speciális nem karsztos és karsztos fejlődés együttes eredményei. b) A barlangok fejlődését a sok helyi módosulat mellett — melyeket elsősorban a földtani feltételek változása idéz elő — a következő főbb szakaszok jellemzik: a lebegő karsztvíz övek üregcsoportjai feltárulva kisebb-nagyobb üregekre különülnek, míg végül teljesen megsemmisülnek. c) A Bakony-hegységben hasonló földtani és felszínfejlődési feltételek mellett a Csesznek környéki mészkőfennsíkhoz hasonló üreggenetikára és felszínfejlődésre lehet számítani.