Keve András, Sági Károly Jenő: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 7. - Keszthely és környékének madárvilága (Veszprém, 1970)

Irodalmi adatok és levélbeni közlések

Merops apiaster (gyurgyalag). — Szijj szerint 1951 augusztusában kb. 100 pár mozgott Keszthely körül, 1955. IX. 16-án 3—4 példányt figyelt meg Fenékpuszta felé. Coracias garrulus (szalakóta). — BONTZ (1896) szerint „zöld kánya" a népi neve és a fenéki erdőcskében faodvakban fészkel. STEINFATT (1934) szerint három pár fészkelt 1933-ban a fenéki szilesben. Lovassy, Keller és Szijj 5 tavaszi és 5 őszi adatot közölnek (GAAL 1895, SCHENK 1916, 1919, 1921, 1922. WARGA 1923, KELLER 1923). Legkorábbi 1894. IV. 25, legkésőbbi 1919. IX. 14. Upupa epops (búbos banka). — BONTZ (1896) szerint közönséges. STEINFATT (1934) szerint 4 pár fészkelt 1933-ban a fenéki szilesben. HOMONNAY (1936—38) 1 párban állapította meg az ottani költő állományt, 1937-ben. Vonulási adatokat közöl Keller, Horn, Hajek, Angyal, Rainiss (SCHENK 1917, 1919, WARGA 1922, 1925—26) köztük a legkorábbi 1919. IV. 25, a legkésőbbi 1925. IX. 21. Jynx torquüla (nyaktekercs). — BONTZ (1896) szerint „tekerincs" a népi neve. Tavaszi vonulásáról Keller és Angyal 8 adattal szolgálnak. Legkorábbi 1926. IV. 1. Picus viridis (zöld küllő). — BONTZ (1896) szerint közönséges. Dryocopus martius (fekete harkály). — BONTZ (1896) szerint szórványosan figyelhető meg. Dendrocopos maior (nagy fakopáncs). — BONTZ (1396) szerint közönséges. Dendrocopos medius (közép fakopáncs). — BONTZ (1896) szerint közönséges. Dendrocopos minor (kis fakopáncs). — BONTZ (1896) szerint közönséges. Picoides tridactylus (hőcsik). — HOMEYER (1893) írja, hogy Braun Rudolf keszthelyi gyűjteményében egy Keszthely-környéki példányt látott kitömve. A példány elkallódott, de Schenk (1917) is említi fauna-katalógusában. Galerida eristata (pipiske). — BONTZ (1896) szerint a határban gyakori. Alauda arvensis (mezei pacsirta). — BONTZ (1896) szerint február közepén érkezik és a határban gyakori. Hirundo rustica (füsti fecske). — BONTZ (1896) szerint közönséges. 12 tavaszi és 10 őszi vonulási adattal találkozunk az irodalomban és rendelkezésünkre bocsátott jegyzetekben (Angyal, Hajek, Rainiss, Szijj), melyek közül 1916. III. 27. és 1919. III. 27. a legkorábbi (Keller), a legkésőbbi 1923. X. 22. KEVE (1954) szerint 1949. VIII. 13—15 között a hirtelen lehűlés következtében nagy hullásuk volt. Delichon urbica (molnárfecske). — BONTZ (1896) szerint közönséges. A füsti fecskével kapcsolatban említett adatközlők alapján 8 tavaszi és 8 őszi vonulási adatunk van, amiből 1916. III. 28. a legkorábbi és 1923. X. 19. a legkésőbbi (Keller). Szijj 1955. VIII. 26-án Fenékpusztánál kb. 100—150-es vonuló csapatot észlelt füstiekkel vegyesen. Az említett 1949-es pusztulás ezt a fajt is érintette. Riparia riparia (parti fecske). — M. A. Eissl 1808 nyarán Fenékpusztánál említi (DARNAY-DORNYAY 1944—47). Oriolus oriolus (sárgarigó). — BONTZ (1896) szerint a kertekben és szőlőkben általános. 6 tavaszi és 1 őszi vonulási megfigyelés (Hajek, Horn, Keller) szerint 1925. IV. 14. (Horn) a legkorábbi, 1925. IX. 30. (Horn) a legkésőbbi. Corvus cornix (dolmányos varjú). —BONTZ (1896) szerint népi neve „kánya". LOVASSY (1897) szerint a Balaton-partján kagylókat fogyaszt. Corvus frugilegus (vetési varjú). — BONTZ (1896) szerint általános. Coloeus monedula (csóka). — BONTZ (1896) szerint a fenékpusztai erdő odvas fáiban fészkel. Pica pica (szarka). — BONTZ (1896) szerint Keszthely környékén aránylag ritka, a Kisbalaton fűzfáin fészkel. Ezt az akkori fejlett vadgazdálkodással magyarázhatjuk. Nucifraga caryocatactes (fenyőszajkó). — LOVASSY (1911) szerint a keszthelyi kertekben 1911. IX. 29-én lőttek egy N. c. macrorhynehos-t, 1911. X. 6-án egy másikat, csapatukat 1911. IX. 27-én és X. 4. közt figyelték meg (KELLER 1934). Előfordulásukat másutt is megfigyelték akkor (SCHENK 1911). Hoffmann (1948—51) szerint 1943. XI. 20-án is láttak fenyőszajkót Keszthelyen. Garrulus glandarius (szajkó). — BONTZ (1896) szerint általános. Parus maior (széncinege). — BONTZ (1896) szerint általános. Parus caeruleus (kék cinege). — BONTZ (1896) szerint általános. Parus ater (fenyvescinege). — BONTZ (1896) szerint általános. Parus palustris (barátcinege). — BONTZ (1896) szerint az erdőkben általános. Sitta europea (csuszka). — BONTZ (1896) szerint az erdőkben általános.