Keve András, Sági Károly Jenő: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 7. - Keszthely és környékének madárvilága (Veszprém, 1970)

Irodalmi adatok és levélbeni közlések

Certhia familiáris (erdei fakusz). — BONTZ (1896) szerint az erdőkben általános. STEINFATT (1934) szerint a fenékpusztai szil ligetben fészkelt. Certhia brachydactyla (rövidkarmú fakusz). — STEINFATT (1934) szerint ez a faj is fészkelt Fenékpusztán. Tichodroma muraria (hajnalmadár). — KELLER (1934) említi, hogy 1922 telén Keszthelyen tűzfalakon látták. SZÉCHENYI (1955) a kastély falán észlelt 1954. III. 24- én egy példányt. Egy másikat Szigethy figyelt meg 1959. XII. hónapban a Gazdasági Főiskola falán. Troglodytes troglodytes (ökörszem). — BONTZ (1896) szerint közönséges. Turdus viscivorus (léprigó). — BONTZ (1896) szerint egész éven át itt van. KELLER (1934) szerint Fenékpusztán 1920. IX. 30-án 15 db mutatkozott. Turdus pilaris (fenyőrigó). — BONTZ (1896) említi. Turdus philomelos (énekes rigó). — BONTZ (1396) említi. Angyal 1964. IV. 15-én tojásos fészkét találta. Turdus iliacus (szőlőrigó). — KELLER (1923, 1934 és in SCHENK 1922) három adatot közöl, de lehetséges, hogy megfigyelő tanítványai az énekes rigóval cserélték össze: 1920. IX. 30; 1920. X. 5; 1920. X. 10. Turdus merula (fekete rigó). — BONTZ (1896) szerint állandó. Oenanthe oenanthe (hantmadár). — BONTZ (1896) szerint a kopár, sziklás, köves területek jellemző madara és „földi kalapács" a népi neve. Keszthelynél 1916. IV. 7-én és 1920. IX. 11-én figyelték meg. (KELLER, in SCHENK 1916, 1922). Saxicola rúbetra (rozsdás csuk). — Dréher gyűjtött egy példányt Keszthely környékén 1874. VI. 6-án (FRIVALDSZKY 1891). Keller és Horn 5 tavaszi és 2 őszi vonulási adatot közölnek. A legkorábbi 1925. IV. 1, a legkésőbbi 1920. X. 15. Sármelléknél 1920. IX. 16. (Kérdés, nem őszi ruhás torquata?) Phoenicurus phoenicurus (kerti rozsdafarkú). — Dréher 1874. VI. 25-én gyűjtött egyet Keszthelyen (FRIVALDSZKY 1891). Lovassy 1894. IV. 4-én (GAAL 1895), Keller pedig Fenéknél 1920. IX. 22-én figyelte meg (KELLER 1923). Phoenicurus ochruros (házi rozsdafarkú). — Sóvágó 1954. VI. 4-én a városban hallotta énekelni. Luscinia megarchynchos (fülemüle). — BONTZ (1896) szerint az erdőkben és a Balaton-parton közönséges, május elejétől szól június derekáig. Sóvágó szerint 1954. VI. 4-én a parkban 2—3 hím énekelt. Keller 6 tavaszi adata közül 1925. IV. 2. a legkorábbi. Luscinia luscinia (nagy fülemüle). — Szijj 1956. IV. 18-án kettőt hallott Fenékpusztán. Luscinia svecica (kékbegy). — BONTZ (1896) említi. Locustella luscinioides (nádi tücsökmadár). — Lovassy és Keller (GAAL 1895, SCHENK 1899, WARGA 1927—28) három tavaszi adatot közölnek. A legkorábbi 1894. IV. 5. Luscinia melanopogon (sitke). — Lovassy (GAAL 1895, SCHENK 1899) két esetben figyelte meg érkezését Keszthelynél, legkorábban 1896. III. 29-én. KELLER (1935) szerint a Balaton sásos-nádas mocsaraiban gyakori. Acrocephalus arundinaceus (nádi rigó). — Dréher Keszthelyen 1874. VI. 22-én és 25- én két példányt gyűjtött (FRIVALDSZKY 1891). Keller (in SCHENK 1916, 1919, in WARGA 1922, 1925—26, 1927—28) több tavaszi és egy őszi adatot közöl. Legkorábbi: 1919. III. 12, legkésőbbi: 1920. IX. 20. KELLER (1935) rovarpusztítását emeli ki. Acrocephalus scirpaceus (cserregő nádiposzáta). — Dréher 1874. VI. 22-én és 25-én két darabot gyűjtött Keszthelynél (FRIVALDSZKY 1891). Lázár (in SCHENK 1899) is megfigyelte 1898. IV. 17-én. Acrocephalus palustris (énekes nádiposzáta). — Dréher 1874. VI. 24-én 5 példányt gyűjtött Keszthelynél (FRIVALDSZKY 1891). Acrocephalus schoenobaenus (foltos nádiposzáta). — Horn 1925. X. 11-én figyelte meg Keszthelynél (in WARGA 1925—26). Acrocephalus paludicola (csikósfejű nádiposzáta). — LOVASSY (1897) írja, hogy Keszthelynél ősszel figyelhető meg a parti nádasokban. Sajnos közelebbi adatot nem ad. Hippolais icterina (geze). — Szijj Fenékpusztánál 1955. VIII. 26-án kb. 10 példányt figyelt meg. Sylvia atricapilla (barátka). — BONTZ (1896) említi. Keller és Angyal 6 tavaszi megfigyelése közül 1916. III. 27. a legkorábbi (in SCHENK 1916).