H. dr. Harmat Beáta szerk.: Ráktanya tanösvény vezetőfüzet (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A TANÖSVÉNY - 1. megálló: A Szilfa-tábla öreg fája

egy-egy oldaltövist visel. A csápok méretét tekintve a védett daliás cincér (Acanthocinus aedilis) a csúcstartó, hímjének csápja a test hatszorosát is elérheti, lárvája szintén fenyőben él. A madárvilág tagjai közül a sárgafejű királyka (Regidus regulus) és a fenvvescinepe (Parus aíer) legtöbbször hangjával hívja fel magára a figyelmünket. BFT

f ALA, ' '^^••^Éi A Mester-Hajag bükkösének ritka védett növénye a " - **' tavaszi görvélvfű (Scropliularia vernalis), mely hegyvidékeinken szórványos előfordulású. A Mester-Hajag északi lábánál sűrű lucos állomány található. A telepített (nem őshonos) lucos (

lucfenyő = Picea abies) belsejébe kevés fény jut, gyepszintje a környező lomberdőkhöz képest erősen elszegényedik. Ahol utunk kiér az É-i erdőszélre, vessünk egy pillantást a szemközti hegyre, az Iharos-tetőre. Ennek D-i sarkában, a bükkösben eocén kőzetek (mészkő, márga) ismertek, ezekben található a "Szent László pénze": nagytermetű egysejtű állatok (

niimmuliteszek

) lencse alakú mészvázai. Metszetükön jól látszik, hogy a vázat kamrácskákból álló, egymást burkoló rétegek alkotják: ezeket töltötte ki a sejtanyag. Meleg, tisztavizű sekélytengerek lakói voltak, az itt találhatók 40 millió évvel ezelőtt éltek. Fenyves-tövisescincér Tavaszi görvélyfű Nummuiites belső szerkezete