H. dr. Harmat Beáta szerk.: Ráktanya tanösvény vezetőfüzet (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A TANÖSVÉNY - 2. megálló: Gyepterületek, cserjések, erdőszélek állatvilága

2. megálló: Gyepterületek, cserjések, erdőszélek állatvilága A gyepterületek, cserjések állatvilága nagyban eltér a zárt erdőkétől. Ezek nyi­tottak, naposak, szárazabbak, melegebbek. Más a növényzet, és ezzel együtt a rajta élő állatvilág is. Itt gyakran csoportosan található a növényeken a kórócsiga (Helicella obvia), mely egyike a leginkább szárazságtűrő csigáinknak. Virágos réteken, erdőszéleken sokféle pókkal találkozhatunk. Legfeltűnőbb fa­juk a darázspók (Argiope bruennichi), sárga-fekete mintázatáról könnyen felismer­hető. Jellegzetes hálójának közepe sűrű szövésű, egy vagy két sugárirányban futó, X alakú fehér "stoppolás" díszíti. Szárazabb, nyílt napos területek gyors mozgású faja a csodáspók (Pisaura mirabilis), melynek hímje a párosodáskor zsákmányállatot ajándékoz a nősténynek. Jellegzetes pókfaj a viráglakó karolópók (Misumena vatia). Családjának többi tagjához hasonlóan lesből támadja le, és hosszabb első két pár lábával kapja el a viráglátogató rovarokat. A rétek rovarvilága is sokszínű és változatos. Számtalan egyenesszárnyú (sáska, szöcske), poloska és kabóca él és táplálkozik a növényeken vagy ragadozóként más rovarokat fogyaszt. A sáskák közül gyakori a smaragdzöld sáska (Euthystira brachyptera), melyet fénylő világoszöld, szinte neonzöld színéről vi­szonylag könnyű megismerni, de gyakori még az olasz sáska (Calliptamits italicus) is. A mezei tücsköt (Gryllus campestris) mindenki ismeri, ciripelését gyakran hall­hatjuk. A nyár végén nyíló fészkesvirágú növényeken sok légy (pl. zengőlegyek), a hártyásszárnyúakhoz tartozó méhek, sok bogárfaj (virágbogarak, cincérek) találja meg táplálékát. A rétek, legelők, lucernatáblák a kedvenc élőhelyei a hártyásszár­nyúakhoz tartozó és a föld alatt lakó poszméheknek. A földi poszméh (Bombus ter­restris) könnyen felismerhető a testét fedő fekete, sárga és fehér szőrbundájáról. Nem csak az erdők­ben, a gyepterületeken, bozótosokban is sokfelé láthatunk hangyabolyokat. Ezeknek a rovaroknak nagyon fontos feladatuk az élőhelyek "tisztán tartása", az elpusztult rovarokat tápláléknak behordják a bolyba. Tudni kell, hogy a legutóbbi természetvédelmi törvény néhány hangyafaj (közülük legismertebb az erdei vöröshangya) fészkét védetté nyilvánította. Az ernyős virágzatú növényeken mindenhol találkozhatunk egyik legfeltűnőbb poloskánk, a csíkos pajzsospoloska (Graphosoma lineatum) példányaival, amint szinte ,, .. , „ , . ~. „ ,, Földi poszméh ellepik az egész növényt. A magastuvu, dus vegetá­ciói ú virágos réteken érzi jól magát a árvácska gyöngyházlepke (Clossiana euphrosyne), de az egyik legszebb nappali lepkénk, a hajnalpírlepke (Anthocaris

Next

/
Oldalképek
Tartalom