H. dr. Harmat Beáta szerk.: Ráktanya tanösvény vezetőfüzet (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A TANÖSVÉNY - 1. megálló: A Szilfa-tábla öreg fája

rögzítik. A vízszintes fehér csíkra merőleges lefelé mutató (taghatár) vagy felfelé álló (részlethatár) vonalakat a 360°-os fatörzsön úgy kell elhelyezni, hogy azok az előző illetve következő — látótávolságban levő — jel felé mutassanak, így jeltől jelig haladva, a tag vagy részlet körbejárható. A határdombokra a mellette álló fa törzsére festett vízszintes alapra merőlegesen lefelé mutató nyíl hívja fel a figyelmet. Az erdőterveket helyszíni bejárás alapján tízévente megújítják. A gazdálkodónak kötelező az üzemterv szerint gazdálkodni. A tervezés és gazdálkodás minőségét, összhangját az erdőfelügyelet ellenőrzi. A Mester-Hajagot felépítő halványszürke kréta mészkő (Zirci Mészkő) a legfiatalabb mezozoos (a középidőben keletkezett) képződmény a tanösvény mentén. Eleinte csak itt-ott hever egy-két mészkődarab, majd a hegy E-i lejtőjén bukkan elő több kőtömb, kis szikla a lösz- és talajtakaró alól. A lösz a jégkorszak hideg időszakaiban, az erős szelek által hurcolt és az eljegesedett területek körüli száraz vidékeken lehullott porból felhalmozódott kőzet. Homoknál finomabb szemcsékből áll, amelyek rácsszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Ezért a lösz függőleges, sőt kissé áthajló falakban is képes megállni, de ha megbontják (áramló víz, ember), könnyen leomlik, nem veszélytelen aláállni. Az erdőben a lombos fákon kívül két fenyőfélével is találkozhatunk: az erdei- fenyővel (Pinns sylvestris) és az európai vörösfenyővel (Larix deciduá). E két fenyő itt betelepített, őshonosán a környéken nem található. Az erdei fenyő kéttűs fenyőink közé tartozik: a rövid hajtásokon a hosszú tűk párosával állnak. Alul szürkés, felül kivilágosodó, narancsvörösre váltó kérgéről könnyen felismerhető. Az európai vörösfenyő soktűs, a rövidhajtásokon 40-60 lágy Vörösfenyő t ű 1 e v é 1 fejlődik. E tűlevelek a lombos fák leveleihez hasonlóan ősszel lehullanak, s tavasszal ismét kifejlődnek. Néhány rovarfajunk lárvájának a fenyő a tápnövénye. Érdekes, hogy bár viszonylag kevés fenyőfőit található a Magas-Bakonyban, ezek az állatok azért meglelik. A kidőlt vagy száradó fenyők kérge alatt gyakran fedezhetünk fel madárfészekszerű bábbölcsőket, melyekben kora tavasszal még a frissen kifejlődött szürkés-tarka fenyves-tövisescincért (Rhagium inquisitor) is megtalálhatjuk. Ennek az állatnak más cincérf aj októl eltérően rövid a csápja, előtorán pedig Lucfenyő