H. dr. Harmat Beáta szerk.: Ráktanya tanösvény vezetőfüzet (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET RÁKTANYA KÖRNYÉKÉN - Földtan

Ráktanya tágabb környékén, vagyis a bakonybéli Som-hegy a Hajag-hegycsoport a herendi Felső-Nagy-erdő sávjában különleges a jura: az időszak közepéig szinte sehol sem találunk kőzetet, onnan fölfelé viszont folyamatos a rétegsor. Az üledékhiány, a hézagosság okát sokáig vizsgálták, s ma erős tengeráramlatok, köztük fenékáramlatok üledékeisodró hatásának, valamint a jura tengerben gyakori mészanyag-oldódásnak tulajdonítják. Az oldó hatás nemcsak az elhalt mészvázú, mészhéjú szervezetek tengerben lesüllyedő vagy a fenékre hullott anyagát, hanem a már mészkővé szilárdult aljzatot is érte. A hajagi rétegsor aljzata (szakszóval: feküje), azaz a fentebb leírt felső-triász mészkő felszíne az oldó hatás folytán többé-kevésbé egyenetlenné vált, ezért a jura rétegsor kezdő tagja más-más kifejlődésü. A legnagyobb területen (kutatófúrásokban is) néhány méter vastag vörös, ammoniteszes, alul mangángumókat is tartalmazó mészkő, agyagos-gumós mészkő található. A néhány cm átmérőjű mangángumók hasonlítanak a mai óceánok fenekén helyenként sűrűn heverő gumókra, melyek olyan gyakoriak, hogy gondolkoztak már azon is, nyersanyagként kotróhálóval kiemelik őket. A vörös, ammoniteszes mészkőre települ a radiolarit, mely területünkön 15-20 m vastag, a hegység más részein, így Lókúton vagy Mór környékén lényegesen vastagabb. A radiolariák vagy sugárállatkák különleges egysejtűek voltak (a tengerekben ma is élnek fajaik), változatos alakú, de két fő típusba (gömb- és sisakalak) tartozó vázak belsejében éltek, a váz csipkeszerűen áttört, különféle tüskékkel, kiemelkedésekkel díszített, ezért a radiolarit kőzet porózus, látszólagos sűrűsége viszonylag kicsi. Vékonyréteges, rétegen belül gyakran finomsávos kőzet. A sávosságot a kicsi, de sávonként változó vas- és/vagy agyagtartalom okozza. Könnyen törik, darabolódik, murvásodik. Különféle sugárállatkák (radiolaria)