H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A Bakony hegység állatvilága

őszi madárvonulás időszakában gyakran feltűnik e tavakon a halászsas (Pandion haliaetus) (53. ábra). Ez az alulról szinte fehérnek tűnő madár gyakran szitál a víz felett zsákmányra lesve. A hideg időjárás beköszöntével a bakonyi tavak madárvilága is megfogyatkozik. A hosszabb időn keresztül jégmentesen maradó vizeken ugyanakkor olyan téli vendégek is feltűnnek ilyenkor, melyeket egyébként máskor nem láthatunk itt. A kis bukó (Mergus albellus), (54. ábra) örvös bukó (Mergus serrator) és nagy bukó (Mergus merganser) például ilyen fajok. A Balaton partján nagy kiterjedésű nádasok fordulnak elő, de a kisebb tavak és patakok mentén is jelentős nádállományok találhatók. A ragadozó poloskák közül sokfelé találkozhatunk a tolvajpoloskákkal, egyik legritkább fajuk, a nádi tolvajpoloska (Dolichonabis lineatus) a Balatonalmádi melletti Budataváról került elő. A zöld vagy lila színben csillogó sásbogarak közül a Balaton nádasaiban többnyire az aranyos sásbogár (Donaciella clavipes) fordul elő. Napsütötte időben a levelek közt a pirostorú álcincér (Oedemera croceicollis) röpköd. Futóbogaraink egyik legjellegzetesebb képviselője az ingoványfutó (Colliuris melanura). Mikor telelni vonul, könnyen mászik be hengeres, megnyúlt előtorával, lapított testével a nád üre- CA xt. V Í. I i nr ii_ c mo« y , . 54. abra: Kis buko (Kolbe nyomán, 1984) ges szarába. A vízparti növények levelei közt zsákmány után kutató kéregfutók is hasonlóan telelnek. A hosszúfejű kéreg53. ábra: Halászsas (Reichholf nyomán, 1999)