H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)
A Bakony hegység állatvilága
45. ábra: Nagypettyes szemesholyva (Keve & Andor nyomán, 1963) censis) csak az Északi-Bakony hideg patakvölgyeiben fordul elő. Zárt erdőkben, a csobogó patakok mentén akadhatunk a dunántúli vízifutrinkára (Carabus nodulosus). Ez a faj sajátos módon, víz alatt mászkálva kutat zsákmánya után. A bakonyi patakok környékén ma még sokfelé megtalálhatók a tegzesek. Ragadozó lárváik n ««=* vízben fejlődnek, nagy részük a fajra jellemző |JM \ házat, azaz tegezt épít puha, hernyószerü teste y jj v \ ^öré törmelékből, apró kavicsokból. Ennek alakja hasonlít az őseink által nyíltartónak használt fából vagy bőrből készült tokhoz, innen ered a rend neve. Haltáplálékként és a vízminőség romlását jelző indikátorszervezetekként egyaránt fontos szerepet töltenek be a vizek életében. A feketefoltos mocsártegzes (Grammotaulius nigropunctatus) kevésbé érzékeny a víz szennyezettségére, mint a barnás mocsártegzes (Stenophylax permistus), mindkettő megtalálható a Bakonyban. A vizes élőhelyek jellemző állatai a kétszárnyú rovarok népes rendjébe tartozó különféle szúnyogok. Közülük az ember számára is gyakran sok kellemetlenséget okoznak a csípőszúnyogok. A legnagyobb faj- és egyedszámban vizeink környékén a hasznos (nem csípő!) árvaszúnyogok olykor szinte hihetetlen tömegben való rajzását figyelhetjük meg. Lárvájuk vízben fejlődik, haleledelként (és más állatok táplálékaként is) fontos szerepük van a vízi ökoszisztémákban. Környezetvédelmi szempontból pedig azért is fontosak, mert a vizek eutrofizációjában kulcsszerepet játszó foszfor mennyiségét csökkentik azáltal, hogy lárvaként a testük felépítéséhez felhasználják a vízben található foszfort, kifejlődve pedig, miután elhagyják a vizet, magukkal viszik ezt a „beépített" foszformennyiséget. Ezek az apró termetű szúnyogok nagy számuk miatt megdöbbentő (több tíz tonnára becsült) mennyiségű foszfort visznek ki évente a Balatonból. 46. ábra: Balatoni hínárbo gár (Pál nyomán, 1996)