H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)
A Bakony földtana
devon időszak folyamán - megindult a mésziszapok kicsapódása, sőt néhol kisebb korallzátonyok is kialakultak; a belőlük képződött szürke mészkő Révfülöp környéki fúrásokból került elő. A szénképződéséről közismert karbon időszak nálunk sajnos nem hagyott hátra vastag széntelepeket, mindössze vékony szénzsinórokat tartalmaz a Fülei Konglomerátum csaknem ezer méteres rétegsora. Mindennek oka, hogy akkoriban a Variszkuszi-hegységrendszer vonulatai húzódtak e tájékon és a róluk lepusztuló durva kavicsanyag gyorsan feltöltötte a hegyközi medencéket - nem hagyva elegendő időt és teret nagyobb méretű lápok létrejöttéhez. A mégiscsak elmocsarasodó kisebb foltok fekete iszapjában néhány növény szenesedett szár- és levélmaradványa őrződött meg. A Bakony más részein, - ha voltak is karbon képződmények, a perm időszak első felében az erózió eltüntette őket - üledékhézag mutatkozik a rétegsorban. Füred és Csopak között, a vasutat átívelő felüljáró tövében megbizonyosodhatunk e nagyarányú pusztító munkáról. Az itteni védett geológiai feltárásban a felső-perm idején lerakódott durva törmelékanyag sok szilur kőzetdarabot tartalmaz és ez a Paloznaki Fanglomerátum is közvetlenül a szilur alapkőzeten települ. Ekkoriban tágabb térségünk egy kiterjedt szárazföldi medence része volt, ahová folyók hozták a rengeteg hordalékanyagot (Balatonfelvidéki Homokkő). Kezdetben ez főleg kavicsokból állt (Balatonalmádi, Köcsi-tói védett feltárás), majd a süllyedő medence fokozatos feltöltődésével és a háttérfelszínek lealacsonyodásával mindinkább aprószemű üledék érkezett. A síkságon kanyargó folyóágak medrében kavicszsinóros, keresztrétegzett durvahomok, az ártereken, morotvákban pedig finomabb szemű homok, illetve iszap halmozódott fel sok száz méter vastagságban (ennek egy részletét mutatja Káptalanfüreden a 7l-es út bevágása). Ugyanez a vas-oxidtól vörös színű törmeléksorozat bukkan felszínre Révfülöp-Badacsonyörs környékén is (Balatonrendes, homokkőbánya). A néhány millió évnyi időtartamot felölelő, imént leírt események a földtörténeti óidő záró akkordját és egyúttal a középidő kezdetét jelzik. A váltás „időpillanatát" a balatonarácsi vasúti bevágás geológiai szelvényében kitűnően szemlélhetjük: a vörös homokkő és aleurolitrétegek felfelé szinte egy csapásra kivilágosodnak, majd fehéres- és sárgásszürke dolomitpadokban folytatódnak - ez a perm/triász határ. A színváltás egy újabb hatalmas, több mint százmillió évet átívelő földtani eseménysor első szakasza. A megsüllyedt szárazföldi medencét északkelet felől fokozatosan elönti a trópusi - hiszen már az egyenlítő tájára sodródott a kéreglemez - Tethys-tenger. (E klasszikus, ma már védett feltárások geológiai alapszelvényeinek felkeresésével szinte az
