H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

Egy kis kutatástörténet

nyékére nézve. Az ezt követő évtizedekben Lendl, Lovassy, Fejérváry, Haller, Entz és Sebestyén, Fejérváryné, majd Szabó közölt lelőhelyi és elterjedési adatot a hegység herpetofaunájáról. Az 1962-ben megkezdődött múzeumi gyűjtések és kutatások nyomán napjainkra a Bakony hazánk herpetológiailag egyik legjobban ismert területévé vált: a Magyarországon honos kétéltüfajok (16) közül az itt is előkerült fajok száma 14, míg a hüllők (15) közül 10 faj előfordulását ismerjük. Ezt a Bakony természettudományi kutatásának eredményeit megjelenítő múzeumi kiadványsorozat "A Bakony hegység kétéltű és hüllőfaunája" című kötete is jól reprezentálja. A Bakony gerinces faunájában legnagyobb fajszámmal képviselt madarak kutatása elég későn vette kezdetét. Bár a hegységre vonatkozó első adatok már a XVIII. században fellelhetők, Schenk Jakab, korának egyik neves ornitológusa még az 1920-as években is úgy fogalmazott, hogy a Bakony legnagyobb része madártanilag még mindig teljesen "terra incognita". Az ornitofauna feltárásában 1930-ban következett be jelentősebb fordulat, amikor Entz Géza megszervezte a Balaton és környéke állatvilágának feltárását célzó kutatásokat, s ebből a madarak sem maradhattak ki. Az igazi "áttörést" itt is a Bakony-kutatás jelentette. Az ezt követően megjelent monográfiákból több résztáj madárvilágáról szerezhetünk ismereteket. Ma már elmondható, hogy a Bakony gerinces állatvilágának legjobban kutatott csoportja a madaraké: a Magyarországon eddig megfigyelt 373 madárfajból a hegység területén és peremvidékein napjainkig 286 faj előfordulása vált ismertté. A hegység emlősállatainak kutatása terén fennálló hiányosságokra már Entz és Sebestyén is utalt a Balaton életével foglalkozó munkájukban. Az '50-es évek óta több olyan tanulmány született, melyekben bakonyi adatok is szerepelnek (Topái György, Szabó István, Schmidt Egon, Lázár Péter és mások tollából). Ezek részben a denevérek, részben egyes kisemlősfajok elterjedéséről tájékoztatnak (többek között a baglyok táplálékvizsgálainak eredményeire alapozva). A Bakonyi Természettudományi Múzeum alapítása óta eltelt évtizedek során a hazánkban eddig előfordult 85 emlősfaj közül a Bakonyban napjainkig 59 faj került elő (közülük 36 tartozik védett, ill. fokozottan védett kategóriába).