H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)
A Bakony földtana
A BAKONY FÖLDTANA Földtani természetvédelem Az élővilág védelme mellett elengedhetetlen a növényeknek, állatoknak - és az embernek - hátteret biztosító természetes körülmények, feltételek megőrzése (alapkőzet, talaj, víz stb.) és nagyon fontos a táj, ezen belül a különböző morfológiai alakzatok, képződmények változatlan formában történő fenntartása. E felismerés igazából napjainkban kezd kiteljesedni, bár erre irányuló törekvések már korábban is voltak, pl. a Tihanyi-félszigetet elsősorban geológiai képződményei miatt nyilvánították védetté. A kialudt tűzhányók látványos tanúhegyei és az oldalukon sorakozó bazaltorgonák tájképi szépsége ugyancsak segítették a földtani természetvédelem elfogadtatását. Nagy előrelépés volt a barlangok teljes körű védelme; nagyságukra, formakincsükre, kitöltésükre való tekintet nélkül minden hazai barlang természetvédelmi oltalom alatt áll, akárcsak a források, de legújabban természetes álló- és folyóvizek is kerültek védettség alá. A Bakonyvidék geológiai kutatása számtalan olyan természetes vagy mesterséges feltárást eredményezett, melyek hozzáférhető módon való megőrzése a tudomány számára is fontos volt (további réteg-, ásvány-, kőzet-, és őslénytani vizsgálatokhoz) - így születtek az ún. geológiai alapszelvények. Ezeket említjük egy-egy kőzettípusnál a következő fejezetben. A bányászat mértékének csökkenésével lehetőség nyílt egyes felhagyott kőfejtők, külfejtések védetté nyilvánítására, illetve földtani bemutatóhelyként való hasznosítására (Darvastó, Hegyestű). Végre bekövetkezett a felismerés: nem csak visszatemetni lehet ezeket a „gödröket", hanem a tudomány, a földtani ismeretterjesztés és legújabban a turizmus szolgálatába állítani. Egy megfelelően kialakított bányaudvar lehet olyan ,jó", mint a természetes sziklakibúvások, -falak - a szeméttel feltöltöttek veszélyforrásáról nem is beszélve. Mindezeket figyelembe véve már a '70-es években számos alapszelvényt hoztak létre és a karbantartásukról is gondoskodtak. Sajnos a következő évtizedek pénzhiányában túlnyomó részüket elhanyagolták vagy megsemmisültek, de napjainkban ismét erőfeszítéseket tesznek helyreállításukra, sőt újabbak kialakítására (pl. Olaszfalu, Eperkés-hegy; Mencshely, Halom-hegy). Térségünk országos viszonylatban is számottevő mennyiségű és kiemelkedő fontosságú földtani természeti értékkel bír, melyek védelme és bemutathatósága mindannyiunk ügye. Reméljük e kiadvány is hozzájárul ezek jobb megismeréséhez.
