Dr. Galambos István: A Bakony természeti képe 4. - Gombák a Bakonyban (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2006)
A gombákról általában - A gombák országa – önálló ország
A GOMBÁKRÓL ÁLTALÁBAN A gombák országa - önálló ország A fenti címben megfogalmazott állítás nem egyszerűen cím, nem csak a leírtak tagolását segíti elő, hanem a tudomány mai állásának megfelelő álláspontot rögzít. A közép- és időskorúak tanulmányaik folyamán a gombákat még a növények között - esetleg a mikrobiológia egyik vizsgálati tárgyaként - taglalták, a napjainkban polgárjogot nyert felfogás szerint a gombák a növények és állatok országa (latin szóval: regnum) mellett önálló országot, a gombák országát képezik. A három említett ország közös abban, hogy minden tagjuk valódi sejtmaggal rendelkezik (eukarionta). A gombáknak a növényekkel közös vonása a sejteket határoló szilárd sejtfal megléte, a növényeknél azonban ezt cellulóz, míg a gombák döntő többségénél a rovarok kültakarójából ismerős kitin építi fel. A gombák spóraképzése (spórákkal történő szaporodása) ugyancsak a növényvilággal rokonítja őket. A Nap fényenergiáját hasznosító (fotoszintetizáló), tápanyagait ennek segítségével saját maga előállító (autotróf) növényektől megkülönbözteti, egyben az állatvilággal rokonítja az elhalt élettelen vagy élő, nagy energiájú szerves anyagokra alapozott táplálkozási mód (szaprotrofizmus vagy parazitizmus). Ugyanakkor elválasztja az állatoktól a sejteket határoló sejtfal léte (az állatoknál a sejteket sejthártya burkolja) s a táplálkozás módja: a gombáknál ez többnyire külső emésztéssel történik, azaz a tápanyagra lebontó enzimeket juttatnak, s lebontott, oldott állapotban veszik fel azokat energianyerés céljából. Az állatoknál a táplálkozás bekebelező típusú és belső emésztésű. A gombák sejtmagvában a kromoszómaszám többnyire egyszeres (haploid), ugyanakkor gyakori a két sejtmaggal rendelkező (dikariotikus) sejt. Testszerveződésük, szaporodásuk módja rendkívül változatos, sejtfal nélküli amöboid (pl. nyálkagombák), mozdulatlan vagy ostorral mozgó egysejtű alakokon, egy- és soksejtmagvú fonalas formákon keresztül az álszövetes megjelenésig terjed. A fonalas szerveződésű alakok gombafonalát gombahífának, azok szövedékét micéliumnak nevezzük. Számos sajátosság csak a gombákra jellemző: ilyen a sejtpórus szerkezete, továbbá a különleges, csak a gombákra jellemző sejtosztódási folyamatok és egy speciális sejtszervecske megjelenése. Egyes anyagcseretermékek előállítására is csak a gombák képesek. Ezek közé tartoznak a gombák méreganyagai is.
