Dr. Galambos István: A Bakony természeti képe 4. - Gombák a Bakonyban (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2006)

A gombákról általában - A gombák országa – önálló ország

Osztályozzunk tovább A modern rendszerezés újabb rendszertani fogalmakat alkotva törekszik a fejlődéstörténetet is híven tükröző rendszert alkotni, ezért az élővilágot ma két világbirodalomra (supraregnum) osztja: - elősejtmagvas (prokarionta) - valódi sejtmagvas (eukarionta) — ' Az elősejtmagvas (prokarionta) szervezetek önálló sejtmaggal nem rendelkeznek, örökítő anyaguk a sejtben szétszórtan (diffúzán) található. Ide tartoznak a baktériumok és a kékalgák. A valódi sejtmagvas szervezetek sejtjeiben a sejtmag önálló sejtszervecske. A világbirodalmat világokra (superregnum) tagolják. A valódi sejtmagvas szervezetek négy világot alkotnak: - egy- és többsejtű algák, ostoros állatok és gombák (Protoctista) - ostor nélküli gombák (Fungi) - növények (Plantae) - állatok (Animalia) Mint látható, a szélesebb értelemben vett gombák két világba is tartoznak, ezért a világokat országokra (regnum), az országokat törzsekre, a törzseket osztályokra tagolják. A gombák egyes törzseire a tudományos név utótagjaként szereplő -mycota végződés, míg az ezen belüli osztályokra a -mycetes végződés utal. A gombákat (is) tartalmazó országok elnevezése, a hozzátartozó gombatörzsek száma a következő: - Protozoa (benne a nyálkagombák 4 törzse) - Chromista (cellulóz sejtfallal bíró nem valódi gombák, nagy valószínűséggel a fotoszintézis képességét elvesztett moszatok 3 törzse) - Fungi (valódi gombák 4 törzse: rajzóspórás, járomspórás, tömlős és bazidiumos gombák). világbirodalom