Barta Zoltán: A Bakony természeti képe 3. - Madarak a Bakonyban I. (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2003)

Bükkösök és szurdokvölgyek világában

A szőlőrigót (Turdus iliacus - B 6) a felületes szemlélő az első pillanatban énekes rigónak nézné. Jobban megfi­gyelve azonban rögtön szembetűnik, hogy utóbbi fajjal ellentétben a szőlőri­gónak erős, fehér szemöldöksávja van, s oldala rozsdavörös! Hazánkban rend­szeres őszi és tavaszi átvonuló madár, s áttelelő egyedei is megfigyelhetők. Ál­talában kisebb csoportokban mozog, gyakran társulva más rigó faj ok, első­sorban a fenyőrigó nagy csapataihoz. Az énekes rigónál kisebb termetű, s óvatos viselkedése folytán kevésbé fel­tűnő faj könnyen elkerüli a figyelmün­ket. Részben ennek is tudható be, hogy nem sok előfordulását ismerjük a Ba­konyból. Egy nagy létszámú, s állandó­an mozgó rigócsapatból nem mindig könnyű ugyanis „kiszemezgetni" a kü­lönböző fajokat. Térségünkben inkább ősszel és télen figyeltük meg egyedeit. Ta­vasszal hamar átvonul északi fészkelő helyeire, ezért ritkábban látható. Kivételek természetesen itt is előfordulnak. 1997 áprilisában például bakonyi viszonylatban szokatlanul erős átvonulásukat, illetve elidőzésüket figyelhettük meg a Pannonhal­mi Tájvédelmi Körzetben, ahol kisebb csapatai közel egy hónapon keresztül kitar­tottak, s éneklő hímjeik kórusától heteken keresztül zengett az erdő. Ugyanebben az időszakban a Balaton-felvidéken is erősen mozogtak: például 1997. 04. 23-án a ba­latonfüredi Koloska-völgy peremén 40-50 pld, közöttük számos éneklő hím tartóz­kodott a fák koronái között. Galambféléink legnagyobb termetű faja, az örvös galamb (Columba palumbus ­B 2) hazánkban általánosan elterjedt, s a Bakonyban is sokfelé megfigyelhetjük. A telelőhelyéről tavasszal viszonylag korán, már március első felében visszaérkező faj nagy csapatokban keletről nyugatnak tartó, egymást rövid időközönként követő 50­100-200 fős rajai a madárvonulás egyik látványos mozzanatát jelentik. Ez a galam­bunk elsősorban az erdős területek fészkelője. Az ilyen biotópokban élő madarak na­gyon óvatosak, az ember közeledtekor már messziről felriadnak. Egyes helyeken ugyanakkor a lakott területeken is megtelepedett (urbanizálódott), s bizalmas, már­már házias madárrá vált. A Balaton-felvidék tóhoz közeli erdőfoltjai, parkjai, a par­ti sétányok - főleg, ha ott idősebb fenyőfákat is találni - ez utóbbi helyek közé tar­toznak. Nagy termete ellenére jelenléte egyáltalán nem feltűnő. Költése is csendben, 15. ábra: Énekes rigó (Turdus philomelos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom