Barta Zoltán: A Bakony természeti képe 3. - Madarak a Bakonyban I. (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2003)
Bükkösök és szurdokvölgyek világában
A szőlőrigót (Turdus iliacus - B 6) a felületes szemlélő az első pillanatban énekes rigónak nézné. Jobban megfigyelve azonban rögtön szembetűnik, hogy utóbbi fajjal ellentétben a szőlőrigónak erős, fehér szemöldöksávja van, s oldala rozsdavörös! Hazánkban rendszeres őszi és tavaszi átvonuló madár, s áttelelő egyedei is megfigyelhetők. Általában kisebb csoportokban mozog, gyakran társulva más rigó faj ok, elsősorban a fenyőrigó nagy csapataihoz. Az énekes rigónál kisebb termetű, s óvatos viselkedése folytán kevésbé feltűnő faj könnyen elkerüli a figyelmünket. Részben ennek is tudható be, hogy nem sok előfordulását ismerjük a Bakonyból. Egy nagy létszámú, s állandóan mozgó rigócsapatból nem mindig könnyű ugyanis „kiszemezgetni" a különböző fajokat. Térségünkben inkább ősszel és télen figyeltük meg egyedeit. Tavasszal hamar átvonul északi fészkelő helyeire, ezért ritkábban látható. Kivételek természetesen itt is előfordulnak. 1997 áprilisában például bakonyi viszonylatban szokatlanul erős átvonulásukat, illetve elidőzésüket figyelhettük meg a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetben, ahol kisebb csapatai közel egy hónapon keresztül kitartottak, s éneklő hímjeik kórusától heteken keresztül zengett az erdő. Ugyanebben az időszakban a Balaton-felvidéken is erősen mozogtak: például 1997. 04. 23-án a balatonfüredi Koloska-völgy peremén 40-50 pld, közöttük számos éneklő hím tartózkodott a fák koronái között. Galambféléink legnagyobb termetű faja, az örvös galamb (Columba palumbus B 2) hazánkban általánosan elterjedt, s a Bakonyban is sokfelé megfigyelhetjük. A telelőhelyéről tavasszal viszonylag korán, már március első felében visszaérkező faj nagy csapatokban keletről nyugatnak tartó, egymást rövid időközönként követő 50100-200 fős rajai a madárvonulás egyik látványos mozzanatát jelentik. Ez a galambunk elsősorban az erdős területek fészkelője. Az ilyen biotópokban élő madarak nagyon óvatosak, az ember közeledtekor már messziről felriadnak. Egyes helyeken ugyanakkor a lakott területeken is megtelepedett (urbanizálódott), s bizalmas, mármár házias madárrá vált. A Balaton-felvidék tóhoz közeli erdőfoltjai, parkjai, a parti sétányok - főleg, ha ott idősebb fenyőfákat is találni - ez utóbbi helyek közé tartoznak. Nagy termete ellenére jelenléte egyáltalán nem feltűnő. Költése is csendben, 15. ábra: Énekes rigó (Turdus philomelos)