H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)
Fehérvári Bence – Saláta Dénes – Malatinszky Ákos: Hagyományőrző gyümölcsösök az Öreg-Bakony tanyavilágában
egykori istálló a kezelés hiányában összedőlt. Az állatok és emberek vízszükségletét szolgálta a közeli erdőben nemrégiben újra megtalált, kőből kirakott kút, amely alpesi gőték (Triturus alpestris) élőhelye. A tanyát és a hozzá tartozó földterületet a Hárskúti Megújuló Energia Központ vásárolta meg a külföldön élő tulajdonosoktól, a tanyaépületet példásan felújították. A gyümölcsös alját rendszeresen kaszálják, az öreg fákat fiatalítják, az elszáradt koronarészeket eltávolítják. Sajnos 2010 októberében a tanya tetőszerkezete meggyulladt és leégett. Vámostanya A tanya a Rendkő-dülőben fekszik, a Hajag lábának a Kőszoros-völgy felé, keletre ereszkedő lankáin. Vaszari Benő építette az 1910-es években, felesége nevét és közelebbi adatokat nem tudtak az adatközlők. Az épületben egy kis szoba, kamra és istálló volt. Vaszari Benő lányát, Zsófiát (1903-1982) Vámos Béla (1900-1980) vette feleségül. A tanyát kibővítették és ezután ők gazdálkodtak a tanyához tartozó 80 hold földön. Állatállományuk 2 ló, 2 ökör, 3-4 tehén és 3-4 anyadisznó volt. Az adatközlők szerint igen gyengén gazdálkodtak. Két gyermekük született: Béla (1925) és Kálmán (1932). Az államosításkor a földjüket önként felajánlották a szerveződő tsz-nek, ezért a tanyaépületben lakhattak. A két fiú nem házasodott meg, Kálmán gombász, Béla pedig méhész lett (SÓFALVINÉ 1986). A tanya a közeli Édesvíz nevü forrás miatt gyakran Édesvíztanyaként szerepel a térképeken. Vámos Béla, a tanya tulajdonosa Bakonyszentlászlón élt élete utolsó éveiben, a tanyára már ritkán járt ki. 2011 tavaszán halt meg. A tanya jelenleg leromlott állapotban van, az istálló összedőlt, már csak a falai állnak. A lakórész még áll, de a betoncserepes tető már néhol hiányos, az oromzati fal pedig hiányzik, csak mezőgazdasági fólia védi az épület padlását a beverő esőtől. A konyhában egy takaréktüzhellyel egybeépített kemence és füstölő található, mely a tulajdonos szerint Mária Terézia korabeli (VÁMOS ex. verb). Valószínűbb azonban, hogy az 1910-es években készült. A pajta szintén áll még, benne az egykori nagy volumenű méhészkedés kellékeivel, kaptárokkal, pergetőkkel. Az udvaron álló kis nyári konyha jó állapotban van, amint az udvar közepén lévő kút is. A tanyához tartozik egy körülbelül 200 fából álló gyümölcsös, ami elhanyagolt állapotban van, gondozás hiányában teljesen benőtte az erdő, de a gyümölcsfák egy része még megmenthető lenne. Azokon a részeken, ahol az alkalmi almaszedők kicsit kitisztították a területet, a fák szépen teremnek. Ráktanya A Hajag északkeleti lejtőjén fekszik, közel a Katlankút nevű forráshoz, amiről a dűlőnév is származik. Építtetője Rák Károly (1898-1984), a szentgáli Alsó-erdőn gazdálkodó Rák Kálmán fia, felesége pedig a felsőerdei Tamás Imre lánya, Tamás Jolán (1903-1984). A felesége révén, örökségként kaptak itt 70 hold földet, Szentgáltól 15, Pénzeskúttól 12 km-re. A saját örökségéből a ráeső részt a testvérei pénzben fizették ki, ezt az összeget a gazdaság beindításához használta fel. A tanyához legalább nyolc épület és összesen 150 hold föld tartozott (SÓFALVINÉ 1986). Rák Károly 1931-32-ben kezdte a földet feltörni, ezt 3 pár lófogattal és bértraktorral végezte. Az 1930-as évek elején családostul kiköltöztek a tanyára. Mivel sok állatot tartott, a tanya közepére kutakat is ásatott. Az állatállomány 6 pár ló, 1 pár ökör, 8 tehén, 15-20 rideg marha, 30 anyadisznó és szaporulata volt. Nyáron 100-120 ember is dolgozott a tanyán és kezdetben bérelt, majd vásárolt is traktort (SÓFALVINÉ 1986). 46
