H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)

Fehérvári Bence – Saláta Dénes – Malatinszky Ákos: Hagyományőrző gyümölcsösök az Öreg-Bakony tanyavilágában

A többi szentgáli gazdával ellentétben, nem a szokásos növényeket, búzát, kukoricát, rozst és lucernát termelt, hanem zöldségnövényekkel foglalkozott. Elvégzett Pápán egy tanfolyamot, valamint sok szakkönyvet elolvasott és kikérte a jól gazdálkodók tanácsát is. A földek frissen müvelésbe vont, pihent, nagy tápanyagtartalmú földek voltak, ezért jól teremtek. Termelt sárgarépát, fehérgyökeret, karfiolt, mákot, szójababot és olajlent, sőt ricinussal is próbálkozott. Telepített egy 5 holdas gyümölcsöst és mellé egy gyümölcsfaiskolát. Terményeit fogatokkal Pénzeskútra vagy Herendre a vasútállomásra szállította és Budapesten, a Vásárcsarnokban értékesítette. 1948-49-ben kuláklistára került és hiába tett eleget minden beszolgáltatásnak, 1951-ben Veszprémben 7 hónapra börtönbe zárták. Ezalatt a gazdasággal nem foglalkozott senki, emiatt több vagon termék ment tönkre, valamint a faiskola is elpusztult. Ezután is folyamatosan különféle címeken büntetéseket és adókat vetettek ki rá, végül 1953-ban felajánlotta gazdaságát a termelőszövetkezetnek. A gazdaságot végül is az Állami Erdőgazdaság vette át, ahol alkalmazták, mint kertészt, a saját telepítésű gyümölcsfáit gondozhatta. 1968-ban nyugdíjazták, utána meghonosította a háztáji fóliasátras zöldségtermesztést Szentgálon, valamint kordonkaros gyümölcsöst telepített. 1984-ben halt meg 86 éves korában (RÁK 1983). A földeken felhagytak a mezőgazdasági müveléssel és beerdősítették azokat, sajnos nem mindig őshonos fafajokkal. 1984-ben hagytak fel teljesen a gazdálkodással, akkorra az épületek állaga annyira leromlott, hogy teljesen használhatatlanok voltak. (HORVÁTH ex verb.). A tanya jelenleg magánkézben van, tulajdonosai anyagi lehetőségeikhez mérten fokozatosan felújítják az épületeket. Itt működik a Gyalogcincér Természetjáró Központ, amely turistaszállóként, kulcsosházként és erdei iskolaként működik. A gyümölcsös a Bakonyerdő Zrt. kezelésében van, egy magánszemély bérli, de évek óta nem végez tisztítási és gondozási munkákat a területen. Ennek következtében a gyümölcsös felét teljesen benőtte az erdő, de sok munkával még megmenthető lenne. Augusztintanya A Hajag északi lejtőjén épült a Mocsár nevű dűlőrészen, a Gerencsér-kút forrás mellett. Augusztin István vásárolta meg és építette fel az 1910-es években. Felesége herendi Arányi lány volt, négy gyermekük született: Erzsébet, aki Amerikában él, Ferenc, János és Mária. A feleség szülésznő volt, ő járt a tanyákra levezetni a szülést: ha kellett, télen akár sítalpon is elment segíteni. Összesen 40 hold földön gazdálkodtak, de eljártak a szomszédos Ráktanyára is napszámba dolgozni. Az államosításkor a földet az erdészet vette át, a családok beköltöztek Hárskútra és ott építettek házat maguknak (SÓFALVINÉ 1986). A tanyán jelenleg két újabban épült ház áll, az egyik vadászházként funkcionál, a másik a veszprémi Építők Természetbarát Sportegyesület kulcsosháza. A tanya körüli gyümölcsös egy részét rendszeresen gondozzák, a fák egészségesek, rendszeresen teremnek, a füvet minden évben kaszálják; alsó része mára teljesen beerdősült. A tanyai gyümölcsösök Az Á-NÉR élőhely-osztályozási rendszer alapján a vizsgált élőhelyek a „P7 - Ősi fajtájú, gyepes vagy erdősödő, extenzíven müveit gyümölcsösök" kategóriába tartoznak. A tanyai gyümölcsösök olyan élőhelyek, amelyeket a hagyományos kisparaszti gazdálkodás során jobbára extenzíven műveltek, de mára már nagyrészt felhagytak. Jellemző rájuk, hogy az idős fák nagy térállásban állnak, a gyümölcsfajták hagyományos, ősi fajták, amelyek faj-, fajta- és 47