H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 26. (Zirc, 2009)

TAKÁCS ATTILA: Gánt-Gránás és környékének lepkéi (Lepidoptera)

Chersotis fimbriola (Esper, 1803), csillogó földibagoly Számos, kifejezetten lokális földrajzi alfaja ismeretes, melyek közül Magyarországon kettő honos. Az egyik az Aggteleki-karszton él (Chersotis fimbriola ssp. baloghi), a Budapest környéki, a Vértes és a Gerecse-hegységben élő populációi viszont a nevezéktani alfajt képviselik (Chersotis fimbriola fimbriola). A meleg, száraz dolomit-sziklagyepekhez kötődik (FAJÈIK 1998; RONKAY & RONKAY 2006). A mesterséges fény és a csalétek is vonzza. Egy nemzedékes, május közepétől augusztus elejéig repül. A repülési idő alatt felállított lepedőn mindig nagy egyedszámban jelent meg, átlag 15 példány éjszakánként. Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 50.000 Ft. ARCTIIDAE - MEDVELEPKÉK Ocnogyna parasita (Hübner, 1790), csonkaszárnyú medvelepke Pontomediterrán faj. A Nyugat-Palaearktikum déli részén él, melegkedvelő, hazánkban szórványosan elterjedt. A löszpusztagyepek, mészkő- és dolomitlejtők értékes, kora tavaszi állata. Meleg- és szárazságkedvelő, száraz hegy- és dombvidéki lejtőkön, sziklagyepekben, pusztafüves lejtőkön, homoki gyepekben, löszpusztagyepekben lágyszárúakon él. Feltűnő az ivari kétalakúság; a nőstények szárnya csökevényes, röpképtelen (RONKAY 1997; VOJNITS et al. 1991). Egynemzedékes faj, a hím késő éjjel akár már február közepétől is, március végéig repül. A mesterséges fény vonzza. Gránáson eddig csak egyetlen példányban vált ismertté. Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 2.000 Ft. Arctia festiva (Hufnagel, 1766), díszes medvelepke A Palaearktikum déli részén elterjedt, melegkedvelő faj. Magyarországon elsősorban az alföldi homokvidékeken él, ahol helyenként nem ritka, élőhelyei azonban vészesen fogyatkoznak. Kis egyedszámú populációi a középhegységek mészkő- és dolomitlejtőin is tenyésznek. Az imágó április végén, május közepén-végén, késő éjjel rajzik. Az ivari kétalakúság erős, a nőstény keveset mozog. A hernyó elsősorban fényes kutyatejen (Euphorbia lucida) él, áttelel. (VOJNITS et al. 1991). Gránáson szintén csak egy példányban vált eddig ismertté. Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. Euplagia quadripunctaria (Poda, 1761), csíkos medvelepke Holomediterrán-nyugat-ázsiai faunaelem, nyugat-palaearktikus elterjedésű altoherbosa faj. Európa északi részén ritkább, sokfelé hiányzik. Magyarországon a hegyvidékeken, illetve a Dunántúlon elterjedt, az Alföldön már jóval ritkább. Hernyója polifág, hazánkban főként üde erdők lágyszárú növényzetén (pl. Lamium, Urtica, Epilobium fajok) él, de esetenként cserjéken és fákon (Pmnus, Corylus, Quercus fajok) is kifejlődhet. Hazánkban elterjedt és néhol gyakori (VOJNITS et al. 1991), jó indikátora az élőhelyeinek, a félig xerotherm és mesophil gyepek minőségében bekövetkező változásoknak. Gránt-Gránáson minden évben találkoztam néhány példányával. Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. A vizsgált terület színező elemei A gránási terület gazdag állatföldrajzi színező elemekben. A homok és a dolomit hasonló mikroklímájának köszönhetően megjelentek homoki élőhelyhez kötődő lepkefajok is; a spárgamoly (Parahypopta caestrum), a sziki karcsúmoly (Isauria dilucidella) illetve a sárga fűgyökér-