H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 26. (Zirc, 2009)

TAKÁCS ATTILA: Gánt-Gránás és környékének lepkéi (Lepidoptera)

ja nem tud hazánkban áttelelni. A kifejlett lepkével májustól októberig találkozhatunk. Az ősszel kikelt imágók délre vándorolnak (VOJNITS et al. 1991). A Gránásban egy hernyóját Szabóky Csaba ördögcérnán (Lycium barbarum) találta. Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. Marumba quercus ([Denis & Schiffermüller], 1775), tölgyfaszender Kis-Azsiában és Iránban is előforduló, mediterrán elterjedésű faj, amely hazánkban szinte mindenütt előfordul: hegy- és dombvidékeinken, valamint az Alföld egyes területein egyaránt megél. Hernyója tölgyféléken él, bábként a talajban telel át (VOJNITS et al. 1991). Az imágó május végétől július végéig repül. Leginkább az éjszaka második felében kel szárnyra, a mesterséges fény igen erősen vonzza. A Gránáson minden mintavételi ponton nagy számban repült a fényre, esetenként 25-30 példány is megjelent a gyűjtőlepedőnél. Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. PAPILIONIIDAE - PILLANGÓFÉLÉK Zerynthia polyxena ([Denis & Schiffermüller], 1775), farkasalmalepke Pontomediterrán faunaelem, sztyep-silvicol (erdőssztyep) faj. Melegkedvelő, Délkelet­Európától Kisázsiáig és a Fekete-tengerig terjedt el. Monofág, egyedüli tápnövénye a far­kasalma (Aristolochia clematitis), amely Gránás környékén nem gyakori. Natura 2000-es faj, az Élőhelyvédelmi Irányelv IV függelékében található (közösségi jelentőségű állatfaj). A Berni-egyezmény hatálya alá tartozik (II. függelék). A Vörös Könyvben (RAKONCZAY 1989) potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rend­szer optimális programjába ajánlott (RONKAY 1997). Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. Parnassius mnemosyne (Linnaeus, 1758), kis apollólepke A Pireneus-hegységtől az Urálig elterjedt, a Balkán-félszigettől, Kis-Azsián és a Kauká­zuson keresztül egészen Belső-Ázsiáig megtalálható nappali lepkefaj. Domb- és hegyvidéki kaszálókon él, de néhol síkvidéken is előfordul. Élőhelyén általában gyakori. Évente csak egy, május - júniusban repülő nemzedéke van. Hernyója keltike (Corydalis) féléken él (GOZMÁNY 1968). A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer optimális programjába ajánlott (RONKAY 1997). Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. Iphiclides podalirius (Linnaeus, 1758), kardoslepke Az egész országban általánosan elterjedt és gyakori pillangónk. Tápnövényei: kökény (Prunus spinosa), őszibarack (Prunuspersica), közönséges mandula (Amygdalus communis). Évente két, esetleg három nemzedéke fejlődik (BÁLINT 1996; GOZMÁNY 1968). Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. Papilio machaon (Linnaeus, 1758), fecskefarkú lepke A Palaearktikumban, és így az egész országban általánosan elterjedt és gyakori pillan­gónk. Tápnövényei ernyősök (Apiaceae). Újabb megfigyelések szerint nagyezerjófűvön (Dictamnus albus) is megtalálták a hernyóját. A báb telel át (BÁLINT 1996; GOZMÁNY 1968). Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom