H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 26. (Zirc, 2009)

TAKÁCS ATTILA: Gánt-Gránás és környékének lepkéi (Lepidoptera)

PIERIIDAE - FEHÉRLEPKEFÉLÉK Pieris ergane (Geyer, 1828), sziklai fehérlepke A faj az Ibériai-félsziget északi részétől Dél-Európán, a Balkán-félszigeten és Kis-Azsi­án át Iránig terjedt el, de sehol sem gyakori. Előfordulása mindenütt szigetszerű. Areájának északi határát nálunk, a Dunántúlon éri el (Bálint 1996). A többi Pieris fajtól elég nehezen - röpülés közben szinte egyáltalán nem - különíthető el, legfeljebb kis termete hívja fel magára a figyelmet. Tápnövénye GOZMÁNY (1968) és egyéb régi irodalmi forrásmunkák alapján keresztesvirágúak, újabb ismeretek szerint azon­ban csak a sulyoktáska (Aethionema saxatile) (BÁLINT 1996, RONKAY 1997). Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 50.000 Ft. LYCAENIDAE - BOGLÁRKALEPKEFÉLÉK Lycaena thersamon (Esper, 1784), kis tűzlepke A többi Lycaena fajtól a hímet a rajzolatmentes elülső és az ibolyás árnyalatú hátsó szár­nya, a nőstényt pedig kiterjedt vörös alapszíne alapján határolhatjuk el. A Kárpát-medencétől nyugatra már csak szórványosan és alkalmilag telepszik meg. Hazánk területén általánosan elterjedt, euryök faj; síksági árokpartokon éppúgy, mint karsztbokorerdők tisztásain megtalálható. Sóskafélék (Rumexssp.) és madárkeserűfű (Polygonum aviculare) a táp­növényei, amelyeken évente kettő nemzedéke - olykor részleges 3. is - kifejlődik. Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 2.000 Ft. NYMPHALIDAE - TARKALEPKÉK Inachis io (Rottenburg, 1775), nappali pávaszem Az egész Palaearktikumban, így hazánkban is gyakori faj. Tápnövénye a nagy csalán (Urtica dioica). A hernyók a harmadik vedlésig csoportosan, majd egyesével táplálkoznak és a tápnö­vényen bábozódnak. Általában két nemzedéke fejlődik évente; őszi nemzedéke áttelel. Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. Vanessa atalanta (Linnaeus, 1758), atalantalepke Vándor faj. Hazánkban nem tud áttelelni, tavaszi példányai a Mediterráneumból szár­maznak. A hernyó tápnövénye a nagy csalán (Urtica dioica), amelynek összeszőtt levelei kö­zött egyesével táplálkozik, és tápnövényén is bábozódik. Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 2.000 Ft. GEOMETRIIDAE - ARASZOLÓLEPKÉK Eupithecia graphata (Treitschke, 1828), hangyabogáncs-törpearaszoló Közép-Európában csak Magyarországról, Szlovákiából, Svájcból és Ausztriából ismert holomediterrán, sziklagyepi faj. Lokálisan elterjedt, kötődik a száraz, nyílt térségekhez. Májustól augusztusig, két generációban repül. Az imágót a mesterséges fény vonzza, a ku­tatott területen alkalmanként 5-10 példány is megjelent a fényen. Tápnövényei a fátyolvi­rág-félék (Gypsophila sp.) és kőhúr (Minuartia sp.) fajok (FAJCIK 1996). Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 2.000 Ft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom