H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 26. (Zirc, 2009)

TAKÁCS ATTILA: Gánt-Gránás és környékének lepkéi (Lepidoptera)

vedlést követően szétmásznak, és más-más növényegyeden fejlődnek tovább (tápnövényt váltanak; BÁRÁNYI & KOROMPAI 2007). A talajban bábozódnak. Egyetlen nemzedéke ősszel (szeptember végétől novemberig) repül. Gránáson két példánya került elő. Natura 2000-es faj, az Élőhelyvédelmi Irányelv II. és IV. függelékében található (közösségi jelentőségű állatfaj). A Berni-egyezmény hatálya alá tartozik (II. függelék). A Vörös Könyvben aktuálisan veszélyeztetett fajként szerepel. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer optimális programjába ajánlott (RONKAY 1997). Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 50.000 Ft. Eriogaster lanestris (Linnaeus, 1758), tavaszi gyapjasszövő Palearktikus euro-szibériai faunaelem (Varga et al. 2004), amely erdőszegélyben él. Hazánkban elterjedt, de általában ritka, az Alföld nagy részéről hiányzik. Az imágó kora tavasszal rajzik. Gránáson viszonylag nem ritka. Hernyója késő tavasszal, kora nyáron (április közepétől, végétől - május végéig, június elejéig) eleinte közös szövedékben él, főként galagonyán (Crataegus sp.) és kökényen (Prunus spinosa), ritkábban szilvafán (Prunus domestical) és hárs (Tilia sp.) fajokon. A német szakirodalom említi még a nyír (Betula sp.) és fűz (Salix sp.) fajokat is (VOJNITS et al. 1991). Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. SATURNIIDAE - PÁVASZEMES SZÖVŐK Saturnia pyri ([Denis & Schiffermüller], 1775), nagy pávaszem Legnagyobb termetű hazai lepkénk. A Földközi-tenger európai és afrikai partjai mentén egészen Iránig elterjedt faj, nálunk országszerte előfordul, helyenként és időnként gyakori. A lepke nem táplálkozik. Hernyója tavasz végétől nyár végéig elsősorban gyümölcsfákon él, főképpen szilván (Pntnus domestica), körtén (Pyrus communis) és dión (Juglans regia) (VOJNITS et al. 1991). A nemzetközi szakirodalom tápnövényként említi még a kőris (Fraxinus sp.) és nyár (Populus sp.) fajokat is. Bábként telel át, amely gubóban vészeli át a telet. A báb akár több évig is elfekhet. Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. Saturnia pavonia (Linnaeus, 1758), kis pávaszem A Palaearktikum csaknem egész területén elterjedt faj. Magyarországon sokfelé - így pl. a Dunántúl és az Északi-középhegység jó részén - megtalálható, az Alföld nagy részén viszont hiányzik. Tavasszal a hím nappal, a nőstény viszont az alkonyati és esti órákban repül. Hernyójának tápnövénye főleg a kökény (Prunus spinosa) és a galagonya (Crataegus sp.), de rózsa- (Rosa sp.), szeder- (Rubus sp.), sőt fűz (Salix sp.) fajokon is megélhet (VOJNITS et al. 1991). A nemzetközi szakirodalom említi még a nyírt (Betula sp.), a kutyabengét (Rhamnus sp.), az áfonyát (Vaccinium sp.) és cickafarkot (Alchemilla sp.) is. Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. SPHINGIDAE - SZENDEREK Acherontia atropos (Linnaeus, 1758), halálfejes-szender Szubtrópusi vándorlepke, amely rendszeresen megjelenik Közép-Európában. Hernyója főként burgonyán (Solanum tuberosum), ördögcérnán (Lycium barbarum), nadragulyán (Atropa bella-donna) és maszlagon (Datura stramonium) táplálkozik. A faj semmilyen alak-