H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 26. (Zirc, 2009)

SZABÓKY CSABA: Pécsely lepkéi (Lepidoptera)

vérfű (Sanguisorba officinalis). A Barta-réten rendszeresen, alkalmanként tucatnyi példánya repült a lepedőre, köszönhetően annak, hogy a vérfüvek között világítottam. A fénycsapda is sok tucat példányát befogta. Pénzben kifejezett értéke: 2.000 Ft. Xestia sexstrigata (Haworth, 1809) - Szürkésvörös földibagoly - Hazánkból alig több mint másfél évtizede mutatták ki (SZEŐKE 1992). A lepke elsősorban a vizes élőhelyeken, lápokban, patakvölgyekben található. Ismeretesek olyan lelőhelyek (pl BakonybélSomhegy), ahol tömeges előfordulású, és már az Alföldön is jelen van. A lepke augusztusban repül, a mesterséges fényt kedveli, egész éjszaka képes rajzani. Hernyójának tápnövényei mindenféle apró lágyszárúak közül kerülnek ki. A Barta-réten két példánya került elő. Pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. Pyrrhia purpurites (Esper, 1811) - Ezerjófűbagoly - Ahol tápnövénye, a nagyezerjófű (Dictamnus albus) nagyobb állománya megtalálható, ott rendszerint a lepke is előfordul. Repülési ideje május végére súlyozódik. Az alvó imágó nappal megtalálható a tápnövénye virágjában. Mesterséges fényre elsősorban a szürkületet közvetlenül követő időszakban repül. Hernyójával gyakorta találkozhatunk, amint a nagyezerjófű magtokjában lakmározik. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a magtokban a fecskefarkú lepke (Papilio machaon) hernyóival is találkozhatunk, amelyek fiatal korukban némiképpen hasonlatosak a bagolylepkééhez. Az ezerjófűbagolyból a Bogomán sikerült több példányt megfigyelni fényen (Hácz Tamás szóbeli közlése), de hernyóját a tápnövényén nem sikerült meglelni. Pénzben kifejezett értéke: 50.000 Ft. Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) - Tatárjuhar-fésűsbagoly - A Kárpát-medencén kívül csak törökországi (más alfaj) előfordulása ismert. Hazánkban a síkvidék és a középhegység meleg tatárjuharos tölgyeseiben honos. Rendkívül lokális, de helyenként nagy példányszámban fordulhat elő. Repülési ideje április közepére súlyozódik, de májusban is találkozhatunk egy-egy példányával. A mesterséges fényre aktív, azon már a szürkületet követő korai időszakban megjelenik. A kihelyezett csalétkeket is előszeretettel látogatja. Tápnövényei juharfélék, elsősorban a tatárjuhar (Acer tataricum). Korompai Tamás hernyónevelési kísérleteiben a fésűsbagoly hernyója viszont a juhart egyáltalán nem, ellenben a csertölgyet (Quercus cerris) elfogadta, s az utóbbin sikerült kinevelni őket. További vizsgálatok szükségesek arra vonatkozóan, hogy a természetes körülmények között valóban fogyasztja-e a csertölgyet. A lepke több példánya került elő a Bogomáról, ahol fényen figyelték meg (Hácz Tamás, Juhász István, Petrányi Gergely szóbeli közlés). A fokozottan védett faj pénzben kifejezett értéke: 100.000 Ft. - Megjegyzendő, hogy Rákosy László az Orthosia genusz vizsgálata során felfigyelt arra, hogy a csoportból „kilóg" egy faj, nevezetesen a schmidtii, s egy új genuszt alkotott Parorthosia néven (RÁKOSY 1991). Szinte vele egy időben Hreblay Márton is felfigyelt a problémára és a schmidtii-nek külön genuszt írt le „Dioszeghyana" néven (HREBLAY 1993). A prioritás elvét követve a Parorthosia név az érvényes, a magyar faunamunkában (RONKAY et RONKAY 2006) mégis a Dioszeghyana név szerepel. További érdekesség, hogy a közép-európai bagolylepkékkel foglalkozó (NOWACKI 1998) munka figyelmen kívül hagyta e munkákat, és változatlanul Orthosia genuszt használ. További furcsaság, hogy a magyar irodalom (RONKAY et RONKAY 2006; VARGA et al. 2004) a schmidtiiA két i-vel írja, míg egyéb európai munka csak egy i-t használ, s mivel a fajt Schmidt Antal magyar lepidopterológusról nevezték el, a latinosított név helyesen egy i-vel írandó. Fokozottan védett faj, pénzben kifejezett értéke 100.000 Ft.