H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 26. (Zirc, 2009)

SZABÓKY CSABA: Pécsely lepkéi (Lepidoptera)

Chariaspilates formosarius (Eversmann, 1837) - Lápi tarkaaraszoló - Hazánkban a Dunántúlon és az Északi-középhegységben elterjedt (VOJNITS 1980). A füves, nedves, napsütötte helyeken gyakori. A mesterséges fényre rendszerint éjfélig megérkezik. A Barta-réten meglehetősen nagy populációja él, esetenként tucatnyi lepke ült a lepedőn. A fénycsapda is rendszeresen fogta példányait. Hernyója különféle lágyszárú növényen él, elsősorban útifüvön (Plantago spp.), harangvirágon (Campanula spp.) és orbáncfüvön (Hypericum spp.). Pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. Odontognophos dumetatus (Treitschke, 1827) - Csücskös sziklaaraszoló - A sziklagyepek, gyepek, homoki gyepek nem gyakori faja. A mesterséges fényre érzékeny, azon rendszerint az éjfélt követő időszakban jelenik meg. Hernyója elsősorban benge-fajokon (Rhamnus spp.) táplálkozik. A Barta-réten egy alkalommal találkoztam egy meglehetősen kopott példányával. Feltételezhetően elkóborolt példány volt. Pénzben kifejezett értéke: 2.000 Ft. Phtonandria viertlii Bohatsch, 1883 - Magyar faaraszoló - Hazánkban a Dunántúl néhány pontján és az Alföldön (Agasegyháza) gyűjtötték (VOJNITS 1980). Száraz, meleg tölgyesek lakója, a mesterséges fényre érzékeny. Az eddig ismert lelőhelyein alacsony egyedszámban került elő. Hernyójának tápnövénye a tölgy (Quercus spp.). A Barta-réten egy példánya repült fényre, nagy valószínűséggel a közeli Bogoma molyhos-tölgyeséből. Pénzben kifejezett értéke: 2.000 Ft. Dicranura ulmi ([Denis et Schiffermüller], 1775) - Szilfa-púposszövő - Kora tavaszi lepke, márciustól májusig rajzik. A mesterséges fényre aktív, az est korai szakaszában keresi fel azt, de kedvező esetben hajnalig repülhet. Hernyójának tápnövénye a szil-fajok (Ulmus spp.) közül kerül ki. A Barta-réten rendszeresen repült fényre. Pénzben kifejezett értéke: 2.000 Ft. Phalera bucephaloides (Ochsenheimer, 1810) - Magyar púposszövő - Melegkedvelő faj, a molyhos-tölgyesek jellemző kísérője. Hernyója tölgyfákon (Quercus spp.) él. A mesterséges fényre érzékeny. Az éjszaka késői szakaszában kerül elő. Az élőhelye közelében akár tucatnyi példánya is odavetődik a lepedőre. A Barta-réten összesen féltucatnyi példánya került elő, melyek egyesével jöttek a lepedőre. A példányok nagy valószínűséggel a Bogomáról kóboroltak a rétre. Pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. Euplagia quadripunctaria (Poda, 1761) - Csíkos medvelepke - Hazánkban mindenütt előforduló faj. Egyedszáma azonban sehol sem magas. A nappal is aktív medvelepkék közé tartozik. A mesterséges fényt előszeretettel keresi fel. Hernyójának tápnövényei a különféle lágyszárú növények közül kerül ki. Rendszerint egész éjszaka aktív. A Barta-réten három alkalommal jelent meg. Pénzben kifejezett értéke: 2.000 Ft. Ocnogyna parasita Hübner, 1790 - Csonkaszárnyú medvelepke - Magyarországon az Alföldet kivéve a gyepekben, sziklagyepekben mindenütt előfordul. Nősténye röpképtelen, mert csonka (csökevényes) szárnyai vannak, innen kapta a nevét is. Hernyójának tápnövényei a legkülönfélébb lágyszárú növények közül kerül ki. Kora tavasszal, már március második felében kezd rajzani és viszonylag rövid ideig, április elejéig találkozhatunk egyedeivel. Késő éjszaka, majdnem hajnalban keresi fel a mesterséges fényt. Egyedszámuk évenként változó. A Barta-réten az első évben sok tucat lepke került a csapdába, viszont a második évben összesen három hím kereste fel azt. Pénzben kifejezett értéke: 2.000 Ft. Diachrysia zosimi (Hübner, 1822) - Vérfű-aranybagoly - Magyarországon a kaszálók, láprétek jellemző, helyenként tömeges megjelenésű faja. A mesterséges fényt már az est korai szakaszában felkeresi. Jellemzően nem hagyja el a nedves élőhelyét, de nagyon kis százaléka - főleg a második nemzedékének példányai - kóborlásra hajlamos. Egyes példányai dolomit sziklagyepekből (pl. budai Sas-hegy) kerültek elő. Hernyójának tápnövénye az őszi