H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 25. (Zirc, 2008)

KENÉZ ÁRPÁD – SZABÓ MÁTÉ – SALÁTA DÉNES – MALATINSZKY ÁKOS – PENKSZA KÁROLY: A pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő tájtörténete és vegetációja

A pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő természetvédelmi értékkategóriák szerinti súlyozott százalékos megoszlása n Kaszáló S Gyep a legelő belsejében • Bokros • Hagyásfák alatt V E K TP TZ A GY G 3. ábra: A Pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő természetvédelmi értékkategóriák szerinti súlyozott százalékos megoszlása Az adventiv fajok (A) aránya kicsi. A cserjés területen azonban megfigyeltünk néhány kisebb foltot, ahol a Solidago gigantea nagy számban virított. A kvadrátok elhelyezésének véletlenszerűsége azonban nem tette lehetővé, hogy diagramjainkon számottevő értéket képviseljen a faj borítási értéke. Természetes pionírokat (TP) szinte sehol nem találtunk, amire már terepi munkánk megkezdése előtt számítottunk. A vizsgált terület művelését régen felhagyták, így a vegetáció olyan fejlett állapotba került az évtizedek során, hogy már nem enged teret az elsőként betelepülő fajoknak. A védett növények (V) aránya egyelőre igen alacsony, de ez a jövőben változhat. Ha a gyep megfelelő kezelésben részesül, várható a különböző Orchis fajok betelepülése. A cserjés területek vizsgálata A cserjével borított gyepeket összehasonlítva a legelő szívében található gyepekkel, a fajgazdagság különbsége szembetűnő. A bokrosodó részek fajokban szegények, diverzitásuk kisebb. A gyepet alkotó fajok nagyobb árnyékhatásnak vannak kitéve, amelynek következtében az árnyékra nézve sztenök tulajdonságokkal bíró fajok kiszorulnak a gyepből. A cserjékről lehulló levéltömeg folyamatosan savanyítja a talajt, ami szintén hozzájárul az eredeti, fáslegelőre jellemző növénytakaró megváltozásához. Az átlagos cserjeborítást 40-45%-nak becsültük. Ez az arány a domborzat változásával eltolódott. A kisebb völgyekben magasabb cserjést, az ökológiai mutatók alapján nitrofrekvens és nitrofil fajokat figyeltünk meg: Acer pseudo-platanus, Clematis vitaiba, Rubus ssp. A tápanyagban szegényebb, oligotróf élőhelyek növényei a kisebb dombhátakon tűntek fel: Populus x canescens, Prunus spinosa, Pyruspyraster subsp. acras, Rosa canina, A cserjésedést előidéző fajok az említetteken kívül a következők: Cerasus avium, Crataegus laevigata, Crataegus monogyna, Malus domestica, Malus sylvestris, Quercus cerris, Q. robur, Rhamnus catharticus. A Carpinus betulus is a részt vesz a cserjésedés folyamatában, ez azonban az erdősülés előjelének tekinthető. 40 30 20 10 0