H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 24. (Zirc, 2007)
NAGY BARNABÁS – PUSKÁS GELLÉRT: A Stenobothrus eurasius előfordulása és élőhelyi jellegzetességei a Kárpát-medencében (Orthoptera: Acridoidea)
Bevezetés Az „eurázsiai sztyeprétisáska", Stenobothrus (Stenobothrodes) eurasius ZUBOVSZKIJ 1898), a Magyarország területéről kimutatott 67 sáskafaj egyike, amely viszont diszjunkt, lokális előfordulású populációi, jellegzetes ökológiai igénye és nem túl gyakori volta miatt is megkülönböztetett figyelmet érdemel. Sem nagyságával (a hímek élő állapotban 8 - 9,5, a nőstények 13 - 16 mm testhosszúságúak, és 0,14- 0,15, illetve 0,33 - 0,41 g testsúlyúak), sem színezetével (a többség barna-szalmasárga, ritkábban zöld-szalmasárga) nem tűnik ki a hazai „átlagos" sáskák közül (3. ábra). Már a korábbi szűkös hazai adatokból is kiderült e faj magyarországi faunisztikai, állatföldrajzi jelentősége (PONGRÁCZ 1936, RÁcz 1973, NAGY, 1974/a, 1974/b, 1987) és ennek is megfelelően a S. eurasius - 1993-tól - a magyarországi védett állatfajok jegyzékébe került, továbbá - „Vörös-könyves" fajként - az európai NATURA 2000 hálózatba vont taxonként is szerepel. Az 1950 óta végzett alkalmi gyűjtéseink alapján a földrajzi előfordulások, továbbá az élőhelyek kiterjedésének és minőségének számbavételével elegendő adat gyűlt össze ahhoz, hogy a S. eurasius magyarországi viszonyairól áttekintő képet adjunk, azonban az alfaji vonatkozásban a tisztázást csak további, valószínűleg genetikai (és akusztikai?) vizsgálatoktól várhatjuk. Noha Európában a már korábban is ismert dél-oroszországi és az ukrajnai előfordulásokon kívül a legtöbb Stenobothrus eurasius populáció a Magyar Középhegységből vált ismeretessé, mégis ezek kárpát-medencei előfordulásának, élőhelyi sajátosságainak részletesebb elemzésére eddig alig került sor (NAGY, 1974/a, RÁcz et al. 2007). Vizsgált terület Tanulmányunkban a kiterjedt, eurázsiai areájú S. eurasius sáskának a kárpát-medencei előfordulási viszonyait tettük vizsgálat tárgyává, tehát lényegében azt a területet, amely SZERGEJEV (1986) korábban közölt areatérképén nem szerepel (1. ábra). 1. ábra: A Stenobothrus eurasius areája (SZERGEJEV, 1986 után, kiegészítve az európai area-részlettel, szaggatott vonallal) Fig. 1: Area of the Stenobothrus eurasius after SERGEEV (1986), supplemented by its European part (broken line).