H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 23. (Zirc, 2006)

VERESS MÁRTON: Adalékok nagyobb vastagságú fedőüledékes térszín karsztosodásához (Homód-árok környéke, Hárskút)

aktivizálódhatnak. Ez úgy történhet, hogy a fosszilizálódott mélyedés járata, amely üledékkel kitöltött kell hogy legyen, üledékeit részben vagy teljesen elveszíti. Ilyenkor a beszivárgó csapadékvizek a járat és kürtő kitöltő üledékeit mélyebbre, a karszt belsejébe szállítják (VERESS 1999). A fekü kürtője felett a kitöltő üledékben újabb járat, utóbbi felett újabb mélyedés képződik a felszínen. E típusba sorolható a 16 jelű mélyedésen kívül a 8 és a 23 jelű mélyedés. Ez utóbbiak környezetében vizenyős helyek fordulnak elő, amelyek jelzik e helyeken korábban létező és mára fosszilizálódott fedett karsztos mélyedéseket. 6. A terület karsztos fejlődéstörténete - A feltehetően magaslatokra különült karsztosodott feküt és környezetét elfedi a Csatkai Kavics Formáció anyaga. - Átöröklődéssel völgy képződik. A völgy mélyülése következtében nagyrészt lepusztul a Csatkai Kavics Formáció anyaga. Valószínűleg a karsztos magaslatok egy része is elpusztul vagy átformálódik. - Ahol a mészkő feltárul, fedetlen karsztosodás megy végbe. A karsztosodás következtében a kutatási terület egésze morfológiailag "zárt" lesz, miáltal a későbbiekben üledékcsapdaként funkcionál. - E mélyebb, karsztosán tagolt felszínre E-ról, valamint a határoló magasabb térszínekről, a hátakról fedőüledék (a Csatkai Kavics Formáció anyaga és hullóporos eredetű anyag) halmozódik át. A hátakon a fedőüledék kivékonyodása miatt fedett karsztosodás kezdődik el. A hátak kis lejtésű felszínné pusztulása miatt a mélyedések elvesztik tápláló területüket, feltöltődnek, fosszilizálódnak. - Az alacsonyabb szinten a fedett karsztosodás folytatódik, amely napjainkig folyamatos. A korábban kialakult fedett karsztos formák fosszilizálódnak (pl. mert a hátakról érkező üledékanyag feltölti ezeket). Később újabbak alakulhatnak ki ott, ahol a fedőüledék a lokális felszíni lepusztulás során kivékonyodik, mivel ezáltal újabb kürtő jön létre. Kialakulhatnak azonban a feltöltött mélyedéseknél is, ahol esetleg a felszín a feltöltés miatt magasodhatott is. Ez akkor történhet meg, ha a már kitöltött idős kürtő üledékeit veszíti. A jelenlegi fedett karsztos formák fejlődésében a hátak szerepe már kisebb. Pl. előzőek vizüket már csak kismértékben kapják a hátakon lévő fosszilis mélyedések területéről. A hátak által közrefogott térszínen a fedőüledéknek a mélybeni szállításával és a fekü karsztosodásával egyre zártabb, lefolyástalanabb depressziók alakulnak ki. 7. Következtetések 1. A kutatási területen, de a hegységben máshol is fedett karsztos formák kicsi és nagy vastagságú fedőüledéknél is kialakulhatnak rejtett kőzethatáron. (Valószínű, hogy egy fedett karsztos forma létrejöttében nem csak a fedőüledék vastagságának van szerepe, hanem a vastagság változásának is. Egy helyen akkor nőhet meg az esélye fedett karsztos forma kialakulásának, ha e helytől távolodva a fedőüledék vastagsága nagymértékben nő.) Jellegzetes kis vastagságú (kb. 1-2 m) fedőüledéknél alakult ki, pl. a Gy-12 jelű víznyelős töbör. Nagy vastagságú fedőüledékben képződött a mester-hajagi Mb-50 jelű víznyelős töbör, továbbá az itt bemutatott víznyelős töbrök többsége. Bár közülük kettő is (az 1, ill. a 16 jelű) aljzatán is előbukkan