H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 23. (Zirc, 2006)

VERESS MÁRTON: Adalékok nagyobb vastagságú fedőüledékes térszín karsztosodásához (Homód-árok környéke, Hárskút)

a mészkő, mégis ezek is nagy vastagságú fedőüledékes környezetűek (a 16 jelű töbörnél a 10 m-t is elérheti, míg az 1 jelű töbörnél a 6 m-t is meghaladhatja a fedőüledék vastagsága). E mélyedések területén a fedőüledék azért vékonyodott ki, mert anyaguknak egy része a karsztos járatrendszerbe halmozódott. Ezt bizonyítja, hogy ezek átmérője a legnagyobb, amely a mélyedések oldallejtőjének lepusztulásával magyarázható. 2. A fedett karsztos mélyedéseknek négy típusát különítjük el. Az első típusba azok tartoznak, amelyek magaslat felett, de kis üledékvastagságnál, a másodikba azok, amelyek ugyancsak magaslat vagy annak oldallejtője felett, de nagyobb üledékvastagságnál jönnek létre. A harmadik típust képviselik azok, amelyek a feküben már korábban kialakult, de eltömődött járat kitisztulása során képződnek. Ez utóbbiak a fekü lejtője (a magaslatok oldallejtője felett), vagy a fekü mélyedése feletti helyzetűek. Fenti három típusba tartozó mélyedések létrejötte a fekü kürtőjének kialakulásához kapcsolható. A negyedik típusba azok a mélyedések (depressziók) sorolhatók, amelyek a fekü mélyedése felett képződnek, annak leoldódása következtében (11. ábra). 3. A kis vastagságú fedőüledékes környezetű (üledékvastagság 3 m-nél kisebb) víznyelős töbrök kialakulása során a vakkürtő beomladozással többnyire közvetlenül átöröklődik a fedőre (első típus). A fedett karsztos forma kis mélységű és meredek oldalú lesz. Nem alakul ki a fedőben vízelvezető járat, vagy ha igen, akkor annak leomlott részében, vagy csak utólag. Utólagos kialakulásnál a mélyedéstalpon felhalmozódott anyagban a fekü későbbi omladozása során új felnyílás képződik, amelyet gyakran kisméretű mélyedések ("fiókmélyedés" járattal) létrejötte kísér. Az ilyen víznyelős töbör további mélyülése a karsztos fekü megismétlődő mélyülése (omlások, újabb járatok kialakulása) során történhet. 4. A nagy vastagságú fedőüledékes környezetben (üledékvastagság 3 m és 6-8 m közötti) kialakult mélyedések genetikai sajátosságai az alábbiak: - A vastagabb fedőüledék miatt nagyobb eséllyel ott alakulnak ki víznyelős töbrök, ahol a fedő kevésbé vízzáró. - A víznyelős töbörnek elvezető járata alakul ki a fedőüledékben. A víznyelős töbrök mélyülését elsősorban e járatokon keresztül történő anyagelszállítás okozza. Valószínű, hogy a fekü kürtője a fedő omladozásával (másodlagos omlás) átöröklődik a fedőre. A fedő járata felfelé fejlődik, miután ennek mennyezete tovább omladozik. Ha a járat átöröklődik a felszínre, ott mélyedés alakul ki, kizárólag a fedőüledékben. Az átöröklődés történhet süllyedéssel vagy omlással. Az átöröklődés módja számos tényezőtől függ. így az üledék összeállóságától, a járat átmérőjének nagyságától, stb. Omlásos átöröklődésnél kis átmérőjű, meredek oldalú mélyedés képződik a felszínen. Ezt követően a mélyedés szélesedhet, miután oldallejtőjét a csapadékvíz vagy az omlások (harmadlagos omlás) pusztítják. Vastagabb fedőüledéknél, mivel a járat hoszszabb, nő az esélye az eltömődésének és elfedődésének. Ezért a mélyedés lejtője ellankásodhat. A lejtőről lepusztuló fedőüledék az aljzaton felhalmozódik. A járat - miután kitöltő üledékei mélyebbre szállítódnak - ismételten felnyílhat. Képződhetnek a kitöltésben újabb járatok is. Ezáltal a mélyedéstalpon újabb, belső mélyedések ("fiókmélyedés") alakulhatnak ki. A fedett karsztos mélyedés kialakulhat süllyedéssel is. Ekkor lankás oldalú mélyedés képződik. Ilyenkor a mélyedéstalpon elszivárgó víz a járat felfelé fejlődésében és így annak felszínre nyílásá-ban valószínűleg fontos szerepet játszhat. - Nagy üledékvastagságnál a fedett karsztos mélyedések főleg, de nem kizárólag szingenetikus karsztosodás során képződnek (második típus). 5. Igen nagy üledékvastagságnál (üledékvastagság 6-8 m-nél nagyobb) csak akkor alakulhatnak ki fedett karsztos mélyedések, ha a fekün már korábban - kisebb üledékvastagságnál