H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 23. (Zirc, 2006)
SZABÓKY CSABA: Bakonykúti lepkéi (Lepidoptera)
helyeken a fehérvirágú fákat is megkíméli. Bakonykútin jelentős számú egyede kereste fel a fénycsapdát. A Bakony faunájára új. Az akáclevél sátorosmoly (Phyllonorycter robiniella (CLEMENS, 1859)) hazai jelenlétéről alig tíz éve van tudomásunk (SZABÓKY - CSÓKA 1997), de azóta az ország jelentős részén megfigyelhető jellegzetes foltaknája az akác (Robinia pseudoacacia) levelének fonákján. Bizonyos helyeken a szintén akácot fogyasztó Parectopa robiniella fajjal vikariál. Bakonykútin is megtalálható az akác, így előfordulása nem meglepő. A fénycsapdába, különösen az őszi időszakban rendszeresen repült. A Bakony faunájára új. A réti sodrómoly (Cnephasia pasiuana (HÜBNER, 1799)) hazai jelenlétéről alig egy évtizede van tudomásunk (SZEŐKE 1995). Bakonykútin rendszeresen fogta a fénycsapda. A Bakony faunájára új. A vérfü levélmoly (Acleris aspersana HÜBNER, 1817) két éve lett a hazai fauna új tagja (SZABÓKY 2005). Külön érdekesség, hogy az eddig ismert legnagyobb populációja a Bakonyból (Pécsely: Barta-rét) vált ismertté. A nedvesebb élőhelyek jellemző fajának Bakonykútin történő előfordulása meglepő. Az előkerülő feketemolyok (Ethmiidae) közül két faj a Bakonyra újnak bizonyult. Az Ethmia haemorrhoidella a fénycsapdába több alkalommal is berepült, de a nappali órákban különböző növények leveleiről is sikerült gyűjteni. Augusztusi megjelenése bizonyítani látszik az eddig kérdéses második nemzedékének jelenlétét. Tápnövénye nem ismert, de szinte csak ott fordul elő ahol gyöngyköles (Lithospennum purpureo-coenileum) állományok találhatók. A család fajainak jelentős része az érdeslevelűek családjának tagjait fogyasztja. Az Ethmia candidella rendkívül hasonlít a rokon E. pusiella fajhoz, de attól fehér hátulsó szárnya és a szeptemberi repülési ideje jól elkülöníti. Bakonykútin rendszeres, de nem tömeges. A bevezetőben vázolt csapdahelyhez képest a megfogott, fenyőhöz kötődő fajok száma meglehetősen magas, feltehetőleg a településen ültetett számos fenyőfajnak köszönhetően. Kora tavasszal megjelent az alig ismert elterjedésű Coccyx turionella, mely a Bakony faunájára új. Ugyancsak új a Petrova resinella is, mely kizárólag az erdeifenyőhöz (Pinns sylvestris) kötődik. Gyantagubacsai megtalálhatók a kertben ültetett erdeifenyőn. Előkerült további fenyőt fogyasztó molylepkék: Rhyacionia buoliana, Rh. pinicolana, Rh. pinivorana, Cydia conicolana, C. strobilella, C. pactolana, Exoteleia dodecella, Cedestis subfasciella. A jól repülő, fenyőn élő nagylepke fajok a Dendrolimus puini, a Panolis flammea és a Bupalus piniarius is előkerültek. A tölgyhöz kötődő fajok száma és egyedszáma is igen alacsony. Megjelent fajok: Acrocercops brongniardiellum, Epinotia festivana, Phycita meliella, Pammene gallicolana, Carcina quercana, Epagoge grotiana, Eudemis profundana, Olethreutes arcuella, Catephia alchymista, Drymonia querna, Thaumetopoea processionea, Cyclophora quercimontaria, Peribatodes rhomboidaria, Dicycla oo, Cleoceris scoriacea, Scotochrosta pulla, Apamea illyria, Ocneria rubea, Euproctis chrysorrhoea, Nycteola revayana, Bena bicolorana. A nedves élőhelyekhez kötődő fajok nagyon kis egyedszámban kerültek a fénycsapdába: Pelosia muscerda, Cybosia mesomella, Mythimna straminea, M. pudorina, Chortodes spp., Archanara sparganii, A. geminipuncta, Hydraecia micacea, Eucarta virgo, Schinia scutosa, Comacla senex, Ecliptoptera capitata, Diasemia reticularis, Chilo phragmitellus, Schoenobius gigantella, Elophila nymphaeata, Cataclysta lemnata, Calamatropha paludella, Nascia cilialis. Előkerült a mezei szilen (Ulmus campestre) élő Meganephria bimaculosa és a nyárfához (Populus spp.) kötődő Nycteola asiatica és Euchila palpina is.
