H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 23. (Zirc, 2006)
SZABÓKY CSABA: Bakonykúti lepkéi (Lepidoptera)
A hegyvidéki elemek alig fordultak elő: Operophtera fagata, Polia bombycina, Autographa jota (4. fotó a belső borítón), Xestia ditrapezium, Acleris emargana, Acleris eristana, Pandemis corylana, Oecophora bractella. Az utóbbi évtizedben hazánkból „eltűnt" Cerapterix graminis két alkalommal repült a fénycsapdába. Néhány vándorlepke színesíti a palettát: Mythimna vitellina, Phlogophora meticulosa, Dysgonia algira, Prodotis stolida, Orthonama obstipata, Rhodometra sacraria, Crocidosema plebejana, Palpita unionalis. AHeliothis {Helicoverpa) armigera öt évvel ezelőtt elözönlötte az egész országot. Azokban az években valószínűleg áttelelt hazánkban, de az elmúlt két év nedves időjárása és a kemény tél visszaszorította az egyedszámukat. A fénycsapda rendszeresen gyűjtötte példányait. A legnagyobb számban a sziklagyepi, sztyeppréti fajok repültek a fénycsapdába, amelyek jelentős része valószínűleg a közeli Baglyas-hegyről, Akasztó-hegyről kóboroltak oda. Alacsony egyedszámuk is bizonyítani látszanak ezt. Előkerült a vértőn (Onosma arenaria) fejlődő Odice arcuinna, a cserszömörcén (Cotinus coggygria) táplálkozó Eutelia adulatrix és a borkórón {Thalictrum spp.) élő Calypta thalictri is. A zömében gyepekben élő fűbagoly nemzetség (Noctua spp.) nagy faj- és egyedszámmal mutatkozott. A homoki területeken közönséges Hadena silènes az itt élő habszegfű fajokon (Silene spp.) táplálkozik. Gyakoriak az Episemafajok, a Calamia tridens, a Sideridis lampra, az Aegle kaekeritziana, a Simyra nervosa, az Oxycesta geographica, az Epirrhoegaliata, az Eupithecia gueneata, a Synopsia sociaria, a Hyles euphorbiae. Egy-egy példányban került elő az Idaea sericeata, az Euphya fntstata, az Antitype chi, a Mesoligia literosa, a Perigrapha i-cinctum. Nem hiányzik a két - hajnali aktivitású - medvelepke: a Chelis maculosa és a Watsonarctia déserta sem. A hölgymálon {Hieracium spp.) élő Euchromius bellus, az üröm fajokon {Artemisia spp.) fejlődő Loxostege aeruginalis és Epiblema junctana minden évben megjelentek a csapdában. Gyakori fajok: Metasia ophialis, Rhigognostis hufnageli, Acrolepiopsis assectella, Selagia argyrella, Selagia spadicella, Cydia succedana, Sophronia ascalis, Sorhagenia lophyrella, Paracorsia repandalis, Isauria dilucidella, Eucosma fajok (E. metzneria, E. tundrana, E. albidulana). Egy példányban került elő: Cochylimorpha woliniana, Acleris permutana, Gymnancyla hornigii, Catoptria margaritella, Catoptria lythargyrella. A Pyralisperversalis Bakonykútin kimondottan gyakori. FAZEKAS (2005) véleményét a faj hazai elterjedéséről módosítani kell. Sajnálatos tény, hogy a budapesti MTM molylepkegyűjteményébe az elmúlt 30 évben számottevő anyag nem került be, tehát az az évtizedekkel ezelőtti állapotot tükrözi. Fazekas véleményét az ott található anyagok alapján formálta, pedig az elmúlt évtizedekben felnőtt egy molyász generáció, s a személyek molyanyagait figyelmen kívül hagyta. Aperversalis hazánkban a száraz gyepekben mindenütt megtalálható, így a Bükkből, a Mátrából, a Jászságból, a Vértesből és a Bakonyból a Keszthelyihegységből sem hiányzik. Összefoglalás Bakonykútiban a mintegy 15 éven keresztül folytatott nappali lepkészeti kutatások és az öt év fénycsapda anyagának feldolgozása eredményeképpen 1150 lepkefaj vált ismertté a területről. A nagylepkék fajszáma: 634, a molylepkéké 516 (Melléklet). Megjegyzendő, hogy a Bakonyból eddig kimutatott molyfajoknak több mint a fele megtalálható