H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 23. (Zirc, 2006)

SZABÓKY CSABA: Bakonykúti lepkéi (Lepidoptera)

Mesterséges fényre igen aktív, így az ERTI fénycsapda hálózatában is sűrűn előforduló faj. Lámpagyújtást követő egy órán belül felkeresi a fényt. Eszmei értéke: 10.000 Ft. Faunisztikai értékek Az utóbbi években derült ki, hogy a Hadena bicniris-nak tartott faj valójában egy másik fajt is takart (RONKAY - RONKAY 2006). Jelenleg úgy tűnik, hogy hazánkban csak a Hadena capsincola él, melynek elterjedési határa Magyarország nyugati felére esik. A két fajt ivarszervi vizsgálattal lehet biztosan szétválasztani. További vizsgálatok szükségeltetnek annak eldöntéséhez, hogy a H. bicruris él-e hazánkban, illetve milyen átmeneti formák, hibridek fordulnak elő. A dunántúli kopármoly (Chilopselaphus balneariellus CHRÉTIEN, 1907) hazai jelenlétéről két évtizede tudunk (PETRICH 1986), amikor előkerült a Velencei-hegységből. Jellemző módon száraz gyepekben, sziklagyepekben előforduló faj. Az utóbbi években számos új lelőhelyről került elő, így a közeli Vértesből is. Fényre kitűnően repül, de a Coleophora fajokkal könnyen összetéveszthető, bár hatalmas ajaktapogatója elkülöníti azoktól. Bakonykútin rendszeresen előfordult a csapdában is. A Bakonyra új előfordulás. Az erdei avarmolyt (Blastobasis huemeri SINEV, 1993) több mint tíz éve írták le tudományra újként, de hazai jelenlétéről alig hat éve (PASTORÁLIS - SZABÓKY - TOKÁR 2000) értesültünk. Azóta a faj a figyelem középpontjába került, melynek eredményeképpen az egész ország területéről előkerült, így a Bakonyban sem ritka. Az ERTI fénycsapda hálózat molyanyagából értékes információk származnak előfordulását illetően. Bakonykútin augusztus-szeptember folyamán rendszeresen megtaláltuk. A Bakony faunájára új. A szintén korhadéklakó Esperia oliviella egy példányban került elő, mely szintén új faj a Bakonyban. A fátyolos avarmofy (Oegoconia caradjai PoPESCU-GoRJ et CAPUSE, 1965) a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében nem ritka. A rokon Oe. uralskella fajból választották le, de a gyűjteményi elkülönítés csak évtizedekkel később történt meg (PASTORÁLIS SZABÓKY - TOKÁR 2000). Elsősorban az alföldi homokterületeken fordul elő, de nem hiányzik a gyepekből, sziklagyepekből sem. Megjelenése Bakonykútin nem meglepő. A mesterséges fényre aktív. A Bakony faunájára új. A kocsord laposmoly (Agonopterbc oinochroa (TURATI, 1879)) bokorerdők, sziklagyepek jellemző, de kis egyedszámban jelen lévő faja. Hazai jelenlétéről huszonöt éve van tudomásunk (SZABÓKY 1980), de az azóta eltelt időszakban újabb példány alig került elő. Bakonykútin egy alkalommal repült fényre. Jelenléte a közeli élőhelyei miatt nem meglepő. A Bakony faunájára új. A bengeaknázó keskenymoly (Calybites quadrisignella (ZELLER, 1839)) élőhelyén rendszerint gyér egyedszámban repül. A mesterséges fényt kedveli, de a nappali időszakban is aktív. Első hazai adata huszonöt éve került napvilágra (SZABÓKY 1981). A Bakony több pontjáról és a Vértesből is előkerült. A Bakony faunájára új. A hazánkból is kimutatott (SZABÓKY 1994), több mint egy évtizede rettegett vadgesztenye-sátorosmoly (Cameraria ohridella DESCHKA et DIMIC, 1986) Bakonykútin is megtalálható. A legváratlanabb helyekről is előkerült, például a Zempléni-hegységből Istvánkútról - egy bükkös zónából. Hernyója a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) vörös virágú (carnea) formák levelét nem, vagy alig fogyasztja, de érthetetlen módon bizonyos