H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21. (Zirc, 2004)

KUTASI CSABA: A Kab-hegy környéki tavak és láprétek futóbogarai (Coleoptera: Carabidae)

Anyag és módszer A vizsgálatokat 12 vizes élőhelyen végeztük, melyek az alábbiak voltak: Nagyvázsony: Nyír-tó, Szentes-rét, Rekesztő-rét, Semlyékes-tó, Kis-Veréb-tó, Nagy-Veréb-tó, Gellért-tó (az erdészeti térképen szerepeltetett), Dagonya-tó (ez a 10 ezres térképen Gellért-tónak nevezett tó); Öcs: Nagy-tó, Büdös-tó; Pula: Kis-Sás-tó, Nagy-Sás-tó (1. ábra). Ezek közül hat helyen végeztünk talajcsapdás gyűjtéseket: Nagyvázsony: Nyír-tó, Szentes-rét, Rekesztőrét, Semlyékes-tó; Öcs: Nagy-tó; Pula: Kis-Sás-tó. A gyűjtéseket talajcsapdázással, egyeléssel, parttaposással, forgatással és fűhálózással végeztük. A part taposásával történő gyűjtést csak a tavak kiszáradásáig lehetett végezni, a kövek alóli gyűjtéshez (forgatás) a tavak partján található vulkáni bombák adtak jó lehetőséget. A talajcsapdák 8 cm átmérőjű, etilén-glikolt tartalmazó műanyag poharak voltak, melyek a tavak partján, illetve a lápréteken, egymástól 5 méterre üzemeltek. Élőhelyenként általában 10 talajcsapda működött. A mintákat 2002. 03. 28-tól 10. 01-ig háromheti gyakorisággal vettük. A talajcsapdákkal vizsgált területeken kiszámoltuk a futóbogár-együttesek ökológiai mutatóit. A különböző élőhelyek futóbogár-együtteseinek összehasonlítására metrikus ordinációt használtunk. Az elemzéseket főkoordináta módszerrel (PCoA) és Jaccard-indexszel a Syntax 2000 számítógépes programcsomag segítségével végeztük (PODANI 1993). 1. ábra: A vizsgált vizes élőhelyek (aláhúzással jelölve) és a talajcsapdák helyei ( + ) a Kab-hegyen (grafika: Linkai István)