H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21. (Zirc, 2004)

KUTASI CSABA: A Kab-hegy környéki tavak és láprétek futóbogarai (Coleoptera: Carabidae)

Eredmények 1. Nyír-tó A tó környékére összesen 15 talajcsapdát helyeztünk ki, melyek közül négy a kiszáradó zsombeksasos területen, egy a füzes szegélyén, öt talajcsapda a tó mellett elterülő nedves irtásréten, és további öt csapda a nádas-bokorfüzesben tőzegmohafolt közelébe volt leásva. A talajcsapdákkal összesen 54 fajt regisztráltunk. A legtöbb egyedet (339) és a legtöbb fajt (38) a nedves irtásréten gyűjtöttük. A futóbogár-együttes domináns faja a fényes gyászfutó (Pterostichus melas) 17%-os gyakorisággal, a szubdomináns a nagy selymesfutrinka (Pseudoophonus rufipes) (14%) és mintegy 10%-os gyakorisággal fordult elő a félbordás szélesfutó (Abax parallelepipedus) és a komor gyászfutó (Pterostichus niger). A védett Carabus-Í2L)ok száma (7) és dominanciája az erdő közelsége miatt itt volt a legmagasabb (20%). A legnagyobb számban az aranypettyes- (Carabus hortensis), a ligeti- (Carabus nemoralis), és a domború- (Carabus glabratus) futrinka fordult elő. Az élőhely jellemző faja a vízparti fajok közül a réti szemesfutó (Notiophilus palustris), a Mannerheim-gyorsfutó (Bembidion mannerheimi) és az apró ásófutrinka (Dyschirius globosus), az erdőlakó fajok közül pedig a rövidnyakú futó (Nebria brevicollis), a gödörkés gyászfutó (Pterostichus oblongopunctatus), az ovális gyászfutó (Pterostichus ovoideus) és az erdei avarfutó (Synuchus vivalis). A füzes szegélyén leásott csapda segítségével 22 faj 50 egyedét gyűjtöttük. A domináns faj 16%-os gyakorisággal az aranypettyes futrinka (Carabus hortensis), ezen kívül még további négy Carabus-íd] jelenlétét sikerült regisztrálni, melyek közül a legnagyobb számban a selymes futrinka (Carabus convexus) fordult elő. Csak itt gyűjtöttük a ritka zömök fürgefutoncot (Trechus obtusus). Az élőhely további jellemző fajai erdőlakók: a kis szélesfutó (Abax parallelus) és a tüzérbogár (Aptinus bombarda). Az itt kialakult futóbogár-együttes nagy hasonlóságot mutat az irtásrét együttesével. A nádas-bokorfüzes területről 32 faj 200 egyede került elő. A domináns faj a komor gyászfutó (Pterostichus niger) volt 21%-os gyakorisággal, közel hasonló egyedszámban fogták a csapdák a nagy selymesfutrinka (Pseudoophonus rufipes) példányait is. Ezen az élőhelyen az erdőlakó fajokkal szemben a vízparti futóbogarak dominálnak: vörösjegyes futó (Anisodactylus binotatus), mezei futrinka (Carabus granulatus), feketelábú gyászfutó (Poecilus versicolor), szénfekete gyászfutó (Pterostichus anthracinus), tavaszi gyászfutó (Pterostichus vernalis), füstös kisfutó (Europhilus fuliginosus). Ez a terület volt a legnedvesebb, amit a tocsogós vízpartok faja, a vastagnyakú futó (Oodes helopioides) előfordulása is jelez. A kiszáradó sásosban a négy talajcsapda mindössze 20 faj 50 egyedét fogta. Domináns fajok a fényes gyászfutó (Pterostichus melas) és a szívnyakú futó (Leistus rufomarginatus), melyek egyaránt 14%-os gyakorisággal fordultak elő. Csak ezen az élőhelyen fogtuk a vörösnyakú törpefutót (Acupalpus flavicollis). A talajcsapdás vizsgálatból nyert adatok alapján, a Nyír-tó környékén kialakult futóbogár-együttesek Shannon-diverzitása nagy (3,14) és a fajszám is magas (54). A rendszeresen végzett egyelő gyűjtésekkel (parttaposás) további 22 fajt sikerült kimutatni, ezáltal a fajszám 76-ra emelkedett. A területen 8 védett futóbogárfajt regisztráltunk: ragyás futrinka (Carabus cancellatus), selymes futrinka (C. convexus), bőrfutrinka (C. coriaceus), domború futrinka (C. glabratus), mezei futrinka (C. granulatus), aranypettyes futrinka (C. hortensis), ligeti futrinka (C. nemoralis) és a sárgalábú cirpelőfutó (Cychrus attenuatus). Ezek közül a láprétekre a ragyás futrinka (C. cancellatus) és a mezei futrinka (C. granulatus) jellemző.