H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21. (Zirc, 2004)

KEVEY BALÁZS: A Bakonyalja homokvidékének erdei. I. Általános rész

3.3. Gyertyános-kocsányos tölgyesek Querco robori-Carpinetum Soó et Pócs in Soó 1957 em. Soó 1980 A félnedves-üde vízgazdálkodású völgyoldalak és a buckák közötti mélyedések barna erdőtalajait gyertyános-kocsányos tölgyesek (Querco robori-Carpinetum) borítják. Tíz cönológiai felvétel (KEVEY ined.) alapján felső lombkoronaszintjükben a Quercus robur uralkodik. Az idősebb állományokban a Carpinus betulus az alsó lombkoronaszintbe szorul vissza. Aljnövényzetükben az üde lomberdei növények jutnak uralomra (pl. Aconitum vulparia, Adoxa moschatellina, Aegopodium podagraria, Anemone ranunculoides, Arum maculatum, Asarum europaeum, Athyrium fdix-femina, Corydalis cava, Corydalis intermedia, Corydalis pumila, Dryopteris fdbc-mas, Gagea lutea, Galanthus nivalis, Galeobdolon luteum, Galium odoratum, Galium sylvaticum, Isopyrum thalictroides, Knautia drymeia, Lathraea squamaria, Majanthemum bifolium, Mercurialis perennis, Milium effusum, Oxalis acetosella, Polygonatum multiflorum, Primula vulgaris, Pulmonaria officinalis, Scilla vindobonensis stb.). A Bakonyalja homokvidékének gyertyános-kocsányos tölgyeseiről szintén MAJER (1988) közölt egyetlen cönológiai felvételt. 3.4. Zárt homoki tölgyesek Polygonato latifolii-Quercetum roboris (HARGITAI 1940) BORHIDI 1996 in BORHIDI KEVEY 1996 Valamivel magasabb szinten, az üde-félszáraz buckaközökben a gyertyános-kocsányos tölgyeseket (Querco robori-Carpinetum) zárt homoki tölgyesek (Polygonato latifolii-Quercetum roboris) váltják fel. E társulást BORHIDI (in BORHIDI - KEVEY 1996) írta le a Duna-Tisza köze homokvidékéről, mely a nyírségi Convallario-Quercetum roboris megfelelője. Alább tíz cönológiai felvétel (KEVEY ined.) alapján jellemzem az asszociációt. Lombkoronaszintjükben a Quercus robur mellett a Quercus cerris is szerephez juthat. Cserjeszintjük a gyertyános-tölgyesekénél fejlettebb. Helyenként tömeges benne a Ligustrum vulgare és a Crataegus monogyna. Aljnövényzetükben, bár inkább csak szórványosan, de megtalálhatók a gyertyános-tölgyesek egyes növényei (pl. Aegopodium podagraria, Corydalis intermedia, Corydalis pumila, Dryopteris filix-mas, Geranium phaeum, Knautia drymeia, Moehringia trinervia, Mycelis muralis, Myosotis sparsiflora, Parietaria officinalis, Paris quadrifolia, Polygonatum multiflorum, Primula vulgaris, Pulmonaria officinalis, Stachys sylvatica, Vicia sepium, Viola sylvestris). Közöttük, bár még kicsiny faj- és egyedszámmal, de már megjelennek a száraz tölgyesek karakterfajai is (pl. Astragalus glycyphyllos, Clinopodium vulgare, Hieracium sbaudum, Peucedanum oreoselinum, Lysimachia punctata, Polygonatum odoratum, Pteridium aquilinum, Sedum maximum, Viola hirta). A Bakonyalja zárt homoki tölgyeseiről eddig nem tett említést a szakirodalom. 3.5. Homoki cseres-tölgyesek Asphodelo-Quercetum roboris (BORHIDI et JÁRAI-KOMLÓDI 1959) BORHIDI in BORHIDI - KEVEY 1996 A zárt homoki tölgyesek szintjénél (Polygonato latifolii-Carpinetum) magasabb, s szárazabb termőhelyeken jöttek létre a homoki cseres-tölgyesek (Asphodelo-Quercetum roboris), melyek