H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21. (Zirc, 2004)

KEVEY BALÁZS: A Bakonyalja homokvidékének erdei. I. Általános rész

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 21-2004; 25-31. A BAKONYALJA HOMOKVIDÉKÉNEK ERDEI I. ÁLTALÁNOS RÉSZ KEVEY BALÁZS Pécsi Tudományegyetem, Növénytani Tanszék Abstract: Forests of the sandhill area of Bakonyalja. I. General considerations - The sandhill area of Bakonyalja is transitional between the floristic subregions of Kisalföld and Bakony Hills. Yet it is often regarded as part of the latter. The names of the representative plant associations reveal this transitional character. The Angelico sylvestris-Alnetum glutinosae association occurs in both, the lowlands and the valleys of hills in Hungary. Stands of the Aegopodio-Alnetum association are outposts arrived from the Bakony Hills, most likely along streams. In contrast, the Querco robori-Carpinetum and Polygonato latifolii-Quercetum roboris associations are primarily related to the forest associations of the sand dune area of the Great Plains (Alföld). The Asphodelo-Quercetum roboris association, however, occurs neither in the Bakony, nor on the Great Plains, but only in the more humid SW part of Hungary (Belső-Somogy). The only unique forest association of Bakonyalja is the Festuco vaginatae-Pinetum sylvestris, which represents the cool-continental variant of the forest-steppe vegetation. It replaces the submediterraneancontinental Festuco rupicolae-Quercetum roboris association characteristic of the sand dune areas (DunaTisza köze, Nyírség) of the Great Plains. 1. Bevezetés A Bakonyalja homokvidéke - Pápateszér, Fenyőfő és Bakonyszentlászló térségében - a Bakony és a Kisalföld határán foglal helyet. A kutatók általában - Bakonyalja néven - a Bakony flórajárásához (Vesprimense) sorolják (pl. MAJER 1988; Soó 1960). Akadnak azonban olyanok is, akik - átmeneti helyzeténél fogva - a Kisalföld (Arrabonicum) peremvidékeként említik (pl. Pócs 1981). Ez az átmenet olykor megnehezíti a botanikusok munkáját, például akkor, amikor e homokvidék asszociációit megkíséreljük a növénytársulások rendszerébe besorolni. Ilyenkor gyakran felmerülhet a kérdés, hogy középhegységi vagy síksági asszociációval állunk szemben. Először 1994-ben jártam e vidéken, s a terepbejárások során e problémákkal azonnal szembesültem. A kezdeti lépések után néhány éve elhatároztam, hogy megkezdem ezen érdekes homokvidék erdeinek cönológiai felmérését, s a részeredményekről egy-egy dolgozatban beszámolok. Jelen tanulmányban a Bakonyalja 1 A kutatásokat a Bakonyi Természettudományi Múzeum támogatta