H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21. (Zirc, 2004)

KATONA LAJOS: A várpalotai Kikeri-tavi pannóniai feltárás szedimentológiai és paleontológiai vizsgálata

18. réteg: 94 cm vastag, szürkés-sárgás-barna agyag, mészcsomókkal;

1 19. réteg: szürkés színű agyag, vastagsága körülbelül 10 cm; 20. réteg: meszes márga; vastagsága 20 cm; 21. réteg: cementált mészmárga; vastagsága 7 cm; 22. réteg: 5 cm vastag, barna színű, szervesanyagban dús homokos agyag; 23. réteg: szürkés-sárgás-barna agyag; vastagsága 30 cm; 24. réteg: nagy szervesanyag tartalmú szenes réteg; vastagsága 3-4 cm; 25. réteg: piszkosfehér színű agyag-aleurit; vastagsága 45-50 cm; 26. réteg: piszkosfehér színű agyag-aleurit; vastagsága 10-15 cm; 27. réteg: édesvízi mészkő; vastagsága nem mérhető, de a környező helyeken a 20 m-t is meghaladta (BARTHA 1955). 2. b. ábra Paleoökológiai vizsgálatok A feltárásból begyűjtött és meghatározott puhatestű fajok listáját a Gastropoda (1. melléklet) és a Bivalvia (2. melléklet) táblázat foglalja össze. Ebben a fejezetben rétegenként fogom tárgyalni a begyűjtött fosszíliákat és az ezekre alapuló környezeti értelmezést. 16. réteg A rétegben található fosszíliák a következők: Bivalvia

: Congeria balatonica PARTSCH, Congeria ungulacaprae (MÜNSTER), Dreissenomya dactylus (BRUSINA), Lymnocardium apertum (MÜNSTER), Lymnocardium sp., Unio sp. Gastropoda : Valvata sp. Jellemző a fosz1 A 18. és 19. réteg között nem litológiai, hanem faunisztikai különbség van, amit később fogok tárgyalni, de már most célszerűnek tartom elkülöníteni őket.