H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21. (Zirc, 2004)

KUTASI CSABA: A Kab-hegy környéki tavak és láprétek futóbogarai (Coleoptera: Carabidae)

További 10 ritka, vízparti futóbogár is előkerült: vörösnyakú törpefutó (Acupalpus flavi­collis), kétpontos futó (Anisodactylus nemorivagus), sárgavállú posványfutonc (Badister sodalis), rezes iszapfutó (Elaphrus cupreus), borostyánszínű fürgefutonc (Epaphius secalis), zömök fürgefutonc (Trechus obtusus), füstös kisfutó (Europhüus fidiginosus), lakkos gyász­futó (Pterostichus aterrimus), nyugati gyorsfutó (Bembidion doris), bordás szélesfutó (Abax carinatus). Ezek közül a füstös kisfutó (Europhüus fuliginosus) a természetközeli élőhelyek értékes faja, a rezes iszapfutó (Elaphrus cupreus) a vízparti ligeterdők ritka állata. A két fürgefutonc-faj (Epaphius secalis, Trechus obtusus) a kétpontos futó (Anisodactylus nemori­vagus) és a vörösnyakú törpefutó (Acupalpus flavicollis) vízparti területek ritka faja. A sár­gavállú posványfutonc (Badister sodalis) szikesedő, vagy kiszáradó nedves élőhelyek állata, a lakkos gyászfutó (Pterostichus aterrimus) pedig a Bakonyban elsősorban a Balaton-felvi­dék nádasaiból ismert. A Bakonyban az erdei vizes élőhelyek ritka faja a bordás szélesfutó (Abax carinatus), melynek a hegységben ez harmadik előfordulása. A nyugati gyorsfutó (Bembidion doris) a Bakony faunájára új, de országosan is ritka állat, legközelebb a Kis­Balaton nádasaiból ismerjük. Ezen az élőhelyen, kora nyáron nagy számban fordult elő az iszapos tóparton. 2. Nagy-tó A tó környékére összesen 10 talajcsapdát helyeztünk ki, melyek közül öt a kiszáradó zsombeksasos területen, öt pedig bokorfüzesben lett leásva. A talajcsapdákkal összesen 30 fajt tudtunk kimutatni, ebből a füzesben és a sásosban 22-22 került elő. A legtöbb egyedet (171) a zsombéksásosban gyűjtöttük. A futóbogár-együttes domináns faja a tavaszi gyászfutó (Pterostichus vernalis) 25%-os gyakorisággal, a szubdomináns a nagy selymesfutrinka (Pseudoophonus rufipes) (14%), mintegy 12%-ban fordult elő a komor gyászfutó (Pterostichus niger). Az élőhely további jellemző fajai a következők: törpefutó (Acupalpus exiguus), vastagnyakú futó (Oodes helopioides), Calathus cinctus, közönséges gyászfutó (Pterostichus vulgaris), mezei futrinka (Carabus granulatus), erdei avarfutó (Synuchus vivalis). A bokorfüzesben 96 egyedet gyűjtöttünk. A futóbogár együttes domináns faja a komor gyászfutó (Pterostichus niger) 30%-os gyakorisággal, a szubdomináns a Trechus obtusus (16%). Az élőhely további jellemző fajai között erdőlakó állatokat találunk: félbordás szélesfutó (Abaxparallelepipedus), kis szélesfutó (Abaxparallelus), selymes futrinka (Carabus convexus). A talajcsapdás vizsgálatból nyert adatok alapján, az öcsi Nagy-tó környékén kialakult fu­tóbogár-együttesek diverzitása nagy (2,7), a fajgazdagság közepes (30). A rendszeresen vég­zett egyelő gyűjtésekkel (parttaposás) további 38 fajt sikerült kimutatni, ezáltal a fajszám 68-ra emelkedett. A korábban közölt hat fajból nem sikerült egyet sem megtalálnunk a tónál. A területen 4 védett futóbogárfajt regisztráltunk: selymes futrinka (C. convexus), bőrfutrin­ka (C. coriaceus), mezei futrinka (C. granulatus), aranypettyes futrinka (C. hortensis). To­vábbi 8 ritka, vízparti futóbogár is előkerült: füstös kisfutó (Europhüus fuliginosus), füstös gyorsfutó (Bembidion fumigatum), ingoványfutó (Odacantha melanura), nyúlánk futrinka (Oodes gracilis), nyúlánk gyászfutó (Pterostichus elongatus), kecses gyászfutó (Pterostichus gracilis), zömök fürgefutonc (Trechus obtusus), nyugati gyorsfutó (Bembidion doris). Ezek kö­zül a füstös kisfutó (Europhüus fuliginosus) a természetközeli élőhelyek értékes faja, a füs­tös gyorsfutó (Bembidion fumigatum) a kiszáradó, szikesedő élőhelyek ritkább állata. Az in­goványfutó (Odacantha melanura) a nádasok jellegzetes, értékes faja. A kecses gyászfutó (Pterostichus gracilis) és a nyúlánk futrinka (Oodes gracilis) a Bakonyban ritka vízparti állat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom