H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 20. (Zirc, 2001-2003)

VERESS MÁRTON: Adalékok a homokkő anyagú kőtengerek (Káli-medence) pszeudokarrjainak morfogenetikájához

lehetett. Itt e forma talán azért is nagyméretű, mert a finom szemcséjű konglomerátum lencsés betelepülésű és homokkőrétegek szakítják meg (a réteghatárok vízvezető pályák). Ezen színlő talpán azért jött létre madáritató, mert a kőtömb oldala lankás. így a kitakaródás után is kerülhetett víz (csapadékvíz) a színlő talpára. A csapadékvíz a finom szemcséjű konglomerátum maradványát is oldotta, így annak mindössze egy kisebb roncsa maradt meg a színlő peremén. 3. 5. Morfológiai térképezés Két sziklatömbről készült síkrajzi ill. domborzatrajzi felvételezés (15., 16. ábra). A felmérés adatainak felhasználásával mindkét térszínrészletről karrmorfológiai térképet készítettünk. A 15. ábrán bemutatott kőtömbrészleten a kőpoligonok uralkodnak, csak alárendelten fordulnak elő madáritatók és vályúk. A kőpoligonok főbb jellemzői az alábbiak. sziklatömb pereme 0,1 m 15. ábra: Egy kőtömb kőpoligonos formakincse (Szentbékkállai-kőtenger) Jelmagyarázat: 1. Sziklatömb pereme 2. Félkürtő 3. Vályú 4. Madáritató 5. Nyitott madáritató 6. Homokkő kúp (karros „tanúhegy") 7. Homokkő poligon (a homokkő hasadékai 1 cm-nél kisebb szélességűek) 8. Homokkő poligon (a homokkő hasadékai 1-3 cm közötti szélességűek) 9. Talaj 10. Hordozó kőtömb dőlésiránya és dőlésszöge