H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 20. (Zirc, 2001-2003)

VERESS MÁRTON: Adalékok a homokkő anyagú kőtengerek (Káli-medence) pszeudokarrjainak morfogenetikájához

[S «s ?R>n 8

r^i

9rônior®in[wii2 ^13^14^15^16 2. ábra: A Káli-medence kőtengerei Jelmagyarázat: I. Szentbékkállai-kőtenger II. Szentimrei-kőtenger III. Salföldi-kőtenger IV Kővágóörsi-kőtenger 1. Homokkő 2. Homokkő, finom- vagy közepes szemcséjű konglomerátumos lencsés betelepülésekkel 3. Konglomerátumos homokkő közepes szemcséjű konglomerátumos betelepülésekkel 4. Homokkő és közepes szemcséjű konglomerátum 5. Homokkő, finom- és közepes szemcséjű konglomerátum-rétegekkel 6. Magaslaton szálkőzet, nagy kőtömbökkel, amelyek nagymértékben exhumálódtak 7. Magaslaton közepes kőtömbök, amelyek nagymértékben exhumálódtak 8. Magaslaton nagy tömbök, amelyek kismértékben exhumálódtak 9. Magaslaton kis tömbök, amelyek kismértékben exhumálódtak 10. Alacsonyabb térszínen kicsi és közepes kőtömbök, amelyek kismértékben exhumálódtak 11. Bányában homokkő tömbök 12. Nem homokkő anyagú magaslat 13. Medencealjzat 14. Vízfolyás 15. Tó 16. Út LÓCZY (1913) és CHOLNOKY (1929) szerint a kőtengereket hordozó hátak a pannóniai tenger egykori turzásai, amelyek a pliocénben száraz éghajlaton deflációval kipreparálódtak. BULLA (1954) a homok összecementálódását homokkővé hidrotermális hatással magyarázza. GYŐRFFY (1957) szerint az összecementálás magas hőmérsékletű vízből és vízgőzből (fumarola és hidroterma) kicsapódott kovasav hatására következett be. A hőhatást bizonyítja szerinte a szögletes homokszemcsék átkristályosodása. Ezt a hőhatást az anyagvizsgálatok (ld. alább) is megerősítették (KALMÁR 2000). A cementációt azonban más folyamatok is okozhatták. így a sós- és édesvíz keveredésekor is kicsapódhat kova (BALOGH 1992). A Fontainebleau-i Homokkő esetében (amelynek kifejlődése nagymértékben hasonlít a medence kőtengereinek kőzeteire) THIRY et al. (1988) szerint a