H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 19. (Zirc, 2000)

MUSKOVITS JÓZSEF: A Bakony díszbogár-faunájának alapvetése (Coleoptera: Buprestidae)

Áttekintő táblázat a Magyarországon és a Bakonyban előforduló díszbogarakról Alcsalád Tribus Genus Fajok száma Magyarországon Fajok száma a Bakonyban Polycestinae Ptosimini Ptosima 1 Acmaeoderinae Acmaeoderini Acmaeodera Acmaeoderella 1 2 1 1 Sphenopterinae Sphenopterini Sphenoptera 5 2 Chalcophorinae Chalcophorini Chalcophora 1 1 Psilopterini Capnodis Aurigena 1 1 1 1 Buprestinae Dicercini Dicerca Poecilonota Lampra Palmar 5 1 3 1 3 3 Buprestini Eurythyrea Buprestis 3 5 1 3 Kisanthobiini Kisanthobia 1 1 Melanophilini Trachypteris Melanophila Phaenops 1 1 3 1 2 Anthaxiini Anthaxia 25 18 Chrysobothrinae Chrysobothrini Ch rysobothrys 3 2 Agrilinae Coraebini Coraebus Meliboeoides Meliboeus Nalanda 4 1 2 1 4 1 1 Agrilini Agrilus 38 29 Cylindromorphinae Cylindromorphini Paracylindromorphus Cylindromorphus 1 1 1 1 Trachynae Aphanisticini Aphanisticus 3 1 Trachyini Habroloma Trachys 1 7 1 6 Összesen: 120 87 A BAKONY TERÜLETÉRŐL ELŐKERÜLT ÉRDEKESEBB FAJOK Kisanthobia ariasi (ROBERT, 1858) Mediterrán elterjedésű, 8-14 mm nagyságú, alul-felül zöld színű faj. Hozzánk legközelebbi lelőhelynek sokáig Dalmáciát tekintették, és nagy meglepetés volt, amikor a 1970-es években a Balaton-felvidékről előkerült (GASKÓ 1975). A lárvák tölgy (Quercus sp.) vastagabb törzságaiban fejlődnek, fejlődésük időtartama 2-3 év. A kifejlett lárvák ősszel bebábozódnak, és az imágók telelnek át. Az imágók májusban, júniusban jelennek meg, és tápnövényeik koronáiban tartózkodnak, elég ritkán kerülnek a gyűjtők szeme elé. Bár az eleteit idő alatt a Cserhátból is előkerült (Kovács & HEGYESSY 1993), továbbra is a balatonfelvidéki lelőhelyei a jelentősek. Védett faj, de legjobb lelőhelyei nem tartoznak a Balatonfelvidéki Nemzeti Park területéhez. Jelenleg ismert 4 hazai lelőhelyéből 2 van a Bakony területén.