Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

KEVEY BALÁZS - BORHIDI ATTILA: Egy új erdőtársulás a Bakonyban (Veratro nigri-Fraxinetum orni n. ass.)

sökkel érintkezik. Ha a lombkoronaszintet és a cserieszintet megvizsgáljuk azt mondhatjuk, hogy tipikus molyhos tölgyessel van dolgunk. A gyepszintben ezzel szemben a Fagetalia elemek és a Corydalis csoport fajai uralkodnak. Létrejötte az alábbi módon magyarázható. A domborzati viszonyok megváltozásával a klimatikus tényezők (makro- és mezoklíma) először a lombkoronaszintet érintik. Ez a hegytetőkre felhatoló bükkösökön úgy mutatkozik meg, hogy a hűvös klímához alkalmazkodott bükköt és gyertyánt a melegkedvelő molyhos tölgy és virágos kőris váltja fel. Ezen fák beárnyékolva a gyepszintet, a hegytetőkön még biztosítani tudják a bükkösökre jellemző hűvös, nedves mikroklímát, ezért az aljnövényzetükben továbbra is a Fagetalia fajok uralkodnak". 1977-ben történt megismerkedésük alkalmából BORHIDI Attila arra biztatta KEVEY Balázst, hogy érdemes lenne ezt az állományt alaposan felmérni, mert itt egy eddig le nem írt erdőtársulásról van szó. Ezek után KEVEY Balázs részletesen bejárta a Mecsek lomberdeit, s a „tetőerdő"-nek nevezett társulásból több mint 50 cönológiai felvételt készített. Hasonló számú felvételi anyagra tett szert azokból a társulásokból is, amelyekkel e tetőerdő érintkezik. Az asszociáció rövid jellemzése és a nómenklatúrái típus BORHIDI - KEVEY (1996) dolgozatában található (vö. 6. táblázat: 5. felvétel), ahol a mecseki tetőerdők az Aconito anthorae-Fraxinetum orni BORHIDI - KEVEY nevet kapták. Később egy részletes tanulmányt készítettünk, melyben a mecseki tetőerdőket öt erdőtársulással (Tamo-Quercetum virgilianae, Potentillo micranthae-Quercetum, Tilio tomentosae-Fraxinetum orni, Asperulo taurinaeCarpinetum, Helleboro odori-Fagetum) hasonlítottuk össze 120 (asszociációnként 20-20) cönológiai felvétel alapján (vö. KEVEY - BORHIDI 1998). Fenti kutatásokkal párhuzamosan KEVEY Balázs 1984-től kutatja a Keszthelyi-hegység dolomittömbje, s a környező bazaltvulkánok mezofil lomberdeit. A hegység néhány pontján a mecseki tetőerdőkhöz hasonló állományokat talált. Cönológiai felvételeit még nem közölte. Később a Bakonyban is folytatta kutatásait. Itt ismerkedett meg KELEMEN Csaba erdőmérnökkel, aki a Nagyvázsony határában levő Vöröstói-tetőn egy olyan Fraxinus ornus - Quercus pubescens állományra hívta fel figyelmét, amelyben az Allium ursinum tömegesen fordul elő. 1992 áprilisában közösen megtekintették ezt az erdőrészt, amelyben KEVEY Balázs a mecseki tetőerdőkkel (Aconito anthorae-Froxinetum orni) vikariáló középhegységi társulásra ismert rá. A kutató a későbbi években (1998, 1999) a Bakony néhány egyéb pontján is talált hasonló állományokat, majd a 2000. kutatási év folyamán részletesen bejárta azokat a hegytetőket és ellaposodó hegygerinceket, amelyeken számítani lehet a tetőerdők előfordulására. A terepbejárásokba később BORHIDI Attila akadémikus is bekapcsolódott, aki megerősítette azt a felfogást, mely szerint e termőhelyeken egy eddig le nem írt tetőerdő társulás fordul elő. A kutatás és elemzés módszerei A felmérések BRAUN-BLANQUET (1928) által bevezetett, s hagyományossá vált kvadrátmódszerrel történtek. A cönológiai felvételek táblázatos összeállítását és a karakterfajok csoportrészesedésének számítása az „NS" (KEVEY - HIRMANN ined.) számítógépes program segítségével történt. A felvételek készítésének és a számítások módszerének részletesebb ismertetése KEVEY (1993, 1997) dolgozataiban megtalálható. A mecseki tetőerdőktől való elkülönítéshez részben olyan fajokat ragadtunk ki, melyek a két tájegység közül csak az egyikben fordulnak elő, azaz eltérő flórafejlődési viszonyokat tükröznek. Másrészt figyelembe vettük azokat a növényeket is, amelyek a Bakony és a Mecsek tetőerdei között legalább két konstancia fokozatnyi különbséget mutatnak. A két aszszociáció között a karakterfajok csoportrészesedése terén is jelentkezett értékelhető különbség. Végül a SYN-TAX 5.0 programcsomag (PODANI 1993) segítségével cluster-analízist 3 S