Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

MÉSZÁROS ANDRÁS: Adatok a Veszprém megyei Mezőföld flórájának ismeretéhez I.

perjés láprétek és sztyepprétek, olyan fajokat is megőrizve, mint Iris spuria, Iris sibirica, Sesleria caerulea és Clematis integrifolia. Az eredeti erdőssztyepp-fajokban gazdag mezőföldi löszflórát főként a Berhida környé­ki löszvölgyek, a csajági Pap-völgy, valamint a kenései Márkó-hegy és Soós-hegy flórája képviseli. Igen érdekes a balatonfőkajári Somlyó-hegy flórája, mely a csúcsi részeken felszínre bukkanó kvarcfillit kőzetnek köszönhetően, néhány a Balaton-felvidéken elterjedt szubmediterrán növényfajnak (Convolvulus cantabrica, Allium flavum, Allium spaero­cephalon) éppúgy otthont nyújt mint a Mezőföldre jellemző „löszfajoknak" (Inula germa­nica, Agropyron pectiniforme, Silène bupleroides, Prunus fruticosa, Chamaecytisus austriacus). Ugyanez a jelenség Balatonkenesén is megfigyelhető, ahol a Balaton-felvidék közelségével magyarázható olyan fajok megléte mint a Cotinus coggygria és a Sternbergia colchiciflora. Irodalmi áttekintés A veszprém megyei Mezőföld megismerésének története HORHI Mihály nevével kezdő­dik. Gróf Zichy István várpalotai jószágkormányzójának, később Veszprém megye fizikusá­nak sárréti (Várpalota és Pét környéki) adatai igen értékesek. Itt gyűjti többek között az Iris spuriá-X, a Sesleria caeruleá-t és az Allium suaveolens-eí. PILLITZ Benő műve a Veszprém vár­megye flórája csupán néhány adatot tartalmaz a kutatott térség flórájához (PILLITZ 1908, 1910). Talán máig az egyik legjelentősebb florisztikai eredmény a Cambre tataria felfedezé­se Balatonkenesén, mely JÁVORKA (1932) nevéhez fűződik. RÉDL (1942) flóraműve a Séd­völgység már mezőföldi részéről is közöl néhány florisztikai adatot. BOROS (1937) a veszprém megyei Mezőföld peremterületéről Pét környékéről közöl értékes adatokat. A Pét környéki láprétekről olyan fajokat jelez, mint a Carex lasiocarpa, Ophioglossum vulga­tum, Veratrum album, Menyanthes trifoliata, Pedicularis palustris, Sesleria caerulea, Carex davalliana. Sajnos ezek az élőhelyek megsemmisültek, a helyenként 2-3 méter vastag tőzeg a nagymértékű vízelvezetést követően sok helyen meggyulladt, kotusodott. A Rétipuszta melletti bányaterületekről a Chamaenerion dodonaeit közli (BOROS 1954). FACSAR a Bala­ton-felvidék és a Bakony kritikus rózsafajainak ismertetése során a balatonfőkajári Somlyó­hegyről publikálja a Rosa livescens-t (FACSAR 1987). HORVÁTH (1991) a tátorján cönológiai viszonyait dolgozza fel, majd további florisztikai adatokat közöl Balatonkenese térségéből (HORVÁTH 1998). MÉSZÁROS (1997) Várpalota, Pétfürdő és Berhida környékéről publikál növény előfordulásokat, majd BAUER - KENYE­RES - MÉSZÁROS (2001) egy kimagaslóan értékes és természetközeli löszvögy flóráját, vege­tációját és további természeti értékeit dolgozza fel. A veszprém megyei Mezőföld területén a szerző 1996 óta végez rendszeres florisztikai vizsgálatokat. A kutatott terület nagy része növényföldrajzilag a Colocense flórajáráshoz tartozik, ez alól csak a balatonfőkajári Somlyó kvarcfillit szigethegye kivétel mely, véleményünk szerint inkább a Balatonicum flórajárás része. A fajok elnevezése és sorrendje SIMON (2000) munkája alapján készült. Az adatok egy részéről fotódokumentáció és herbáriumi dokumentáció is létezik, utóbbit a Bakonyi Természettudományi Múzeum Herbáriumában helyeztük el. A fajok lelőhelyeinek elneve­zése 1:10 000-es helyrajzi számos térképek és 1:10 000-es EOTR-térképek alapján történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom